Arany János idős korában is szerény volt…
Cselenyák Imre regényes életrajzában olvasható anekdota szinte tűpontosan bemutatja Arany János jellemét.
A kávézóba két hivatalnokféle férfi lépett be. Erről felöltőjük könyökrészére varrott bőrkoptatójuk árulkodott. Arany arcát nem láthatták mindjárt, mert háttal ült a bejáratnak. Mikor azonban oldalra kerültek, s helyet foglaltak a szomszéd asztalnál, egyszerre mindkettő a nagy bajuszú költőre ismert. Csupán egy-két másodpercig hezitáltak, majd mindkettő fölpattant.
– Alázatos tiszteletem! – szólt egyikük.
– Isten éltesse Arany Jánost! – kiáltott a másik.
A költő zavarba jött, tétován bólintott vissza. Csengery a füléhez hajolt.
– Most már láthatod, hogy te vagy a nemzet Aranya.
Forrás: Cselenyák Imre: A tölgyek alatt, Könyvmolyképző Kiadó
