Szinte érintetlen honfoglalás kori harcosok sírjai kerültek elő Bács-Kiskun vármegyében, a leletek között pedig aranyozott ezüstveretekkel díszített öv és különleges tarsolylemez is lapult. A páratlan felfedezés most a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításán látható.
Elképesztő honfoglalás kori sírokat tártak fel Magyarországon
1100 éve eltemetett harcosok története elevenedik meg
Magyar Nemzeti Múzeum és Kecskeméti Katona József Múzeum közös tárlata a honfoglalás korának egyik legizgalmasabb régészeti felfedezését mutatja be. A Felövezve ragyogással – Övszerkezet és tarsolylemez a honfoglalás korából című kamarakiállítás valódi időkaput nyit a 10. század világára.
A feltárások során három, a 920–930-as években elhunyt harcos szinte bolygatatlan sírját találták meg. A régészek szerint a leletek kivételes állapotban maradtak fenn, ami rendkívül ritka a honfoglalás kori temetkezések esetében.
Egy fiatal elit harcos sírja mindenkit meglepett
A leggazdagabb sír egy mindössze 17–18 éves, magas rangú harcosé volt. A fiatal férfit különleges, selyemövvel temették el, amelyet aranyozott ezüst csüngős veretek díszítettek. Oldalán ezüstlemezzel borított tarsoly függött – ez a honfoglaló elit egyik legfontosabb rangjelző tárgya volt.
A leletek annyira jó állapotban maradtak fenn, hogy a régészek eredeti helyzetükben, úgynevezett „in situ” emeléssel tudták kiemelni őket. Az öv, a ruházat és a tarsoly szerves maradványai is megőrződtek, ami különösen ritka szenzációnak számít.
Önkéntesek bukkantak rá a titkos lelőhelyre
A páratlan sírok Akasztó határában kerültek elő, egy korábban ismeretlen lelőhelyen. A felfedezés a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti programjának önkénteseihez köthető.
A kutatást Wilhelm Gábor és Füredi Ágnes vezette, munkájukat múzeumi szakemberek, önkéntesek és az akasztói önkormányzat is segítette.
Wilhelm Gábor szerint a tarsolylemez olyan, mintha egy „1100 éves pillanatot” sikerült volna megőrizni az utókor számára. A kutatók úgy vélik, a mostani eredmények még csak a történet kezdetét jelentik.
A modern tudomány is vizsgálja a honfoglalók titkait
A három harcos maradványait olyan összetett vizsgálatoknak vetik alá, amelyekre korábban alig akadt példa Magyarországon. A kutatásban több tudományos intézmény is részt vesz, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a HUN-REN Atommagkutató Intézet szakemberei.
A vizsgálatok genetikai elemzésekre, embertani kutatásokra, laboratóriumi vizsgálatokra és a sírokban talált lómaradványok elemzésére is kiterjednek. A kutatók reményei szerint a leletek új információkat árulhatnak el a honfoglaló magyarság társadalmi viszonyairól és életmódjáról.
Filmsorozat mutatja be a szenzációs feltárást
A felfedezésről a Magyar Nemzeti Múzeum filmsorozatot is készít. Az első rész már elkészült, a következő epizódok pedig a genetikai kutatásokat, a laborvizsgálatokat, az előkerült érméket és a sírok különleges mellékleteit mutatják majd be.
A kiállítás nemcsak a régészet iránt érdeklődőknek lehet izgalmas: ritka alkalom arra, hogy testközelből láthassuk, milyen pompával temették el a honfoglalás kori elit harcosait több mint ezer évvel ezelőtt.
