Az analfabétizmus, amelyet az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiál, az egyénre nézve súlyos következményekkel jár.
Az 1965-ös teheráni UNESCO világkongresszuson nevezték ki szeptember 8-át az analfabetizmus elleni küzdelem napjává. A kezdeményezés célja az írástudatlanság felszámolása.
1965. szeptember 8-án döntött megtartásáról az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). E napon az UNESCO kitüntetéssel jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek sokat tettek hazájukban az analfabetizmus felszámolásáért.
Az írástudatlanság, amelyet az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiál, a gazdasági élet fejlődésének is akadálya. Magyarországon a felnőtt népesség legkevesebb 6-7 százaléka funkcionális analfabéta, azaz súlyos szövegértési problémákkal küszködik, nem olvas sem újságot, sem könyvet, s mintegy száz-kétszázezren egyáltalán nem tudnak írni-olvasni.
Az analfabétizmus az egyénre nézve súlyos következményekkel jár (többek közt a munkaerőpiacon), s a gazdasági élet fejlődésének is akadályozója. Az írás-olvasás általánossá válása létfeltétele volt a modern ipari társadalmak kialakulásának, miként most a globalizációnak is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a világon beszélt több ezer nyelv közül mindössze két-háromszáznak van írásbelisége.
Szakértők általában háromféle analfabétizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist. Az első esetben az illető soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt, míg a funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy valaki tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani.
Magyarországon a XIX. század végén a lakosság fele analfabéta volt, jelenleg száz-kétszázezerre tehető azon honfitársaink száma, akik egyáltalán nem tudnak írni-olvasni. A felnőtt népesség legkevesebb 6-7 százaléka funkcionális analfabéta, azaz súlyos szövegértési problémákkal küszködik, nem olvas sem újságot, sem könyvet, más becslések szerint a felnőttek 25-30 százaléka sorolható ide.
