A szocializmus hétköznapjai, a fővárosi lét, az értelmiségi sors, a szerelem, a család, a hazaszeretet, a vívódó lélek mélységei – csak néhány szín arról a széles palettáról, amelyet a dalok szerzői felhasználtak Cseh Tamás történelemkönyvének sajátos megfestéséhez.
A Cseh Tamás történelemkönyve I. és II. kötet című kétestés koncertsorozatot Cseh Tamás és Bereményi Géza (valamint Másik János és Csengey Dénes) dalaiból állították össze a Vodku fiai zenekarral közreműködő zenészek, illetve neves színművészek előadásában, a GetCloser Concerts szervezésében. A koncertsorozat célja és alapkoncepciója a magyar történelem elmúlt négy évtizedének bemutatása Cseh Tamás dalain keresztül, a kort idéző díszletek között, korabeli újsághírek és egyéb kordokumentumok felhasználásával.
A két esten a Vodku fiai zenekar (Bata István – gitár, ének, Szabó Árpád – hegedű, mandolin, ének, Takács Szabolcs – nagybőgő, gitár) mellett fellép Cserhalmi György, Ferenczi György, Jordán Adél, Miczura Mónika, Holecskó Orsolya és Keresztes Tamás.
A korábbi előadások – és különösen a 2015 januári MOM Kulturális Központban tartott koncert – sikerét követően az este létrehozói új koncepcióval álltak elő, amelynek lényege, hogy a két egymást követő este programja ne merüljön ki Cseh Tamás dalainak előadásában, hanem a dalok egy tágabb művészi és történelmi értelmezési keret részeiként hangozzanak el oly módon, hogy az előadásra kiválasztott dalok és azok sorrendje egy sajátos „zenés történelemkönyvként” felvázolja Magyarország történelmének elmúlt negyven évét a Kádár-korszak közepétől a rendszerváltás évein keresztül egészen a kétezres évek első évtizedének végéig.
A produkció létrehozóinak meggyőződése szerint a dalokra felfűzött történelmi utazás olyan sajátos képet rajzol majd fel Magyarország elmúlt évtizedeiről, amely a mindannyiunk számára ismert korszakot és eseményeket újszerű megvilágításba helyezve történelmi és társadalmi tanulságokkal, valamint művészi élménnyel szolgálhat azok számára is, akik megélték a korszakot, és azok számára is, akik azt csak a „hagyományos” történelemkönyvekből vagy szüleik elbeszéléseiből ismerik.
A létező szocializmus hétköznapjai, a fővárosi lét, az értelmiségi sors, a szerelem, a család, a hazaszeretet, a vívódó lélek mélységei, majd a rendszerváltás, az új demokráciába vetett hit, majd annak elvesztése, a magyarság és a közép-európaiság kérdései, a nemzeti öntudat és annak ellentmondásai, a szomszédos népekhez fűződő viszony, és a gyakori közvetett vagy közvetlen közéleti utalások csak néhány szín arról a széles palettáról, amelyet a dalok szerzői felhasználtak ennek a sajátos Magyarország-képnek a megfestéséhez.
A koncertsorozat létrehozói ezt a képet szándékoznak a közreműködő zenészek és színművészek segítségével, korabeli újságcikkek, feljegyzések, naplórészletek, interjúk és egyéb kordokumentumok felhasználásával, az adott kort megidéző díszletek között újraélni.
1. este (Az előtt): A hetvenes évektől a rendszerváltásig tartó időszak
2016. január 21. (csütörtök), 19.00, MOM Kulturális Központ
Vendégek: Cserhalmi György, Ferenczi György, Jordán Adél, Miczura Mónika, Holecskó Orsolya, Keresztes Tamás
Az első estén a ’70-es és ’80-as években keletkezett dalokból (Levél nővéremnek, Antoine és Desiré, Fehér babák takarodója, Jóslat) válogatva teremtik meg a kor hangulatát, ahol a színpadi díszletek a dalszövegekben szereplő szimbólumrendszer alapján épül fel, a középpontban egy pályaudvarral, vagy presszóval, mint fő jelképpel. Az elhangzó dalok között az azokhoz illeszkedő korabeli hírek, újságcikkek, naplórészletek, esetlegesen vetített képek és filmrészletek segítenek átélni a korszak hangulatát.
2. este (Az után): A rendszerváltást követő időszak
2016. január 22. (péntek), 19.00, MOM Kulturális Központ
Vendégek: Cserhalmi György, Ferenczi György, Jordán Adél, Miczura Mónika, Holecskó Orsolya, Adorjáni Bálint
A második estén a rendszerváltás utáni évtizedekben keletkezett dalokkal (Új dalok, Levél nővéremnek II, A telihold dalai, A véletlen szavai), a korra jellemző romkocsma díszletében a 1990-es és 2000-es évek megváltozott közéleti, társadalmi és művészi hangulatának bemutatására tesznek kísérletet. Úgy gondolják, hogy az életmű időbeli elhelyezkedése (két évtized a rendszerváltás előtt, kettő pedig utána) igen szerencsés abból a szempontból, hogy „Cseh Tamás kétkötetes történelemkönyve” művészi formában tegye lehetővé annak ábrázolását, mi és hogyan változott – vagy nem változott – meg Magyarországon.
