220 éves a magyar könyvkiadás, könyvkultúra, ehhez kapcsolódva A magyar próza estjén írásról, ihletről, zenéről, képről, versről-drámáról, a hazai irodalom nagyjairól és persze a kortárs irodalomról lesz szó.
Az idén április 23-26. között megrendezésre kerülő, XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ez évben is folytatja a több évtizedes hagyományokat, egyben új kihívásokat is vállal. A négy napos, nagyszabású könyves mustra díszvendég írja az amerikai Jonathan Franzen lesz, míg díszvendégként – idén először – nem egy országot, hanem a 220 éves magyar könyvkiadást, könyvkultúrát, szervezett könyvpiacot köszönthetjük.
Ehhez kapcsolódva központi szervezésű programként a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) Juhász Anna irodalmárral közösen nem kisebb dologra vállalkozik, mint a Csillagtérkép – A magyar próza estjén felidézi a hazai irodalom nagyjait, a magyar próza fejlődéstörténetét és persze hangsúlyozza a kortárs irodalmat.
Az április 25-én, a fesztivál harmadik napján, szombat este megrendezendő programon Jordán Tamás színművész tolmácsolásában szemelvényeket hallhatunk a hazai könyvkiadás izgalmas epizódjaiból, míg Grecsó Krisztián és Háy János írók, valamint Kollár-Klemencz László és Egyedi Péter zenészek lesznek a háziasszony vendégei.
„Nem tudhatod, hogy meddig kelsz fel úgy, hogy képes vagy autentikus mondatokat létrehozni, hogy nem pusztán csak reprodukálod annak az emlékét, hogy író voltál valaha. Ha a horizontot nem tudod arrébb tolni, ha nem tudod újra felizzítani magadban az eleven figyelmet: véged van, mint író. / Ha a művészetnek van feladata, akkor csak az, hogy magas szintű alkotásokat hozzon létre. A magas szintű alkotás pedig nem más, mint a lét autentikus megragadása. Ha ez sikerül, annak nyilván van hatása a világra.” (Háy János)
A Csillagtérkép est a magyar prózát járja körül – egy este Jókai Mórtól Móricz Zsigmondig, Krúdy Gyulától Esterházy Péterig – a látogatók mindazt a gazdagságot kaphatják összefoglalva, amit magukénak tudhat a magyar könyvkiadás, kultúra. Mindezt zenével, a Rájátszás produkciókból összeszokott baráti-alkotó párokkal, sok meglepetéssel.
Vajon mi ihleti íróként a zenész Kollár-Klemencz Lászlót és milyen zenét szerez Grecsó Krisztián író? Hogy fogadja zenei feldolgozását Háy János író és mit jelent a vers Egyedi Péter zenésznek? Ezekre és sok más kérdésre is választ kaphatnak április 25-én este a Millenárison.
„Himbálóztak a fürtös, fehér virágok, és jött a mézes, csiklandós illat. Lili nevetett, Daru is nevetett. Ha tudták volna, mi az a piknik, és mi az a szerelem, talán nem lettek volna ilyen boldogok. Akkor szomorúak lettek volna. Hogy soha többé nem lesz ilyen. De így, hogy nem tudták, és nem is gondoltak rá, hogy lesz-e még ilyen, lehet-e még ilyen, így boldogok voltak. Széttúrták a boglyát egészen. A szénaágy vékonyodott. Most szaladni volt jó benne, szaladni körbe. Tengerpart lett a friss szénából, a mező virágaiból, csapkodott a lábuk alatt, fortyogott, hullámzott, és ők, mintha valami rituálét táncolnának, körbe-körbe mentek.” (Grecsó Krisztián: Megyek utánad)
Aki múltidéz: Jordán Tamás színművész
Aki beszélget és zenél: Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László, Háy János és Egyedi Péter
Háziasszony: Juhász Anna
