Hans Christian Andersen eddig ismeretlen meséjének másolatára bukkant egy dán történész.
Esben Brage elmondása szerint október elején találta a hatoldalas szöveget a Nemzeti Irattárban, miközben olyan dobozokat nézett át Andersen szülővárosában, Odensében, amelyekben egykori jómódú családokhoz tartozó iratok voltak.
A Faggyúgyertya című kézzel írott történet egy özvegynek íródott, aki egykor Andersennel szemben lakott. Az iratot látszólag érintetlenül hagyták az egyik doboz tetején. Ejnar Stig Askgaard Andersen-szakértő elmondta, hogy valószínűleg a dán meseíró egyik korai művéről van szó, amelyet hivatalos debütálása előtt hét évvel írt.
A dániai Odense nyomornegyedében 1805-ben született Hans Christian Andersen közel 150 mesét írt, köztük a Kis hableányt és A rút kiskacsát. A világ meseirodalmának egyik legnagyobb alakjának ifjúkori élete is kissé mesehősi, élete szinte állandó vándorlással telt. Műveit csaknem száz nyelvre lefordították őket, alakjaik a társművészeteket is megihlették. Nehéz arra magyarázatot találni, hogy ezek a szomorú, sokszor pesszimista hangvételű, többnyire boldog vég, happy end nélkül végződő mesék miért olyan népszerűek a régi és a mai olvasók körében. Talán azért, mert bár Andersen a gyermekek közvetlen felfogóképességét meghaladó élethelyzetekről, érzésekről, eszmékről írt, a gyermeki szemléletmódot mindvégig megőrizte. Mesekönyvei sikerét fokozták illusztrációi; első illusztrátora a szintén dán Vilhelm Pedersen volt.
