A Lore című ausztrál dráma nyerte a Titanic Filmfesztivál fődíját. Idén 74 filmet tekinthettünk meg, köztük befutott rendezők új filmjeit, elsőfilmesek debütáló alkotásait, illetve kevésbé ismert régiók filmművészetének izgalmas darabjait.
Ausztrália 2013-as Oscar-nevezettje, Cate Shortland Lore című filmje nyerte a 20. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál 8000 eurós Hullámtörők díját, amelyet a fesztivál a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával adott át az Uránia filmszínházban szombat este megrendezett gálán. Mira Fornay Kutyám, Killer című alkotását különdíjban részesítette a háromtagú nemzetközi zsűri, amelynek elnöke a világhírű cseh rendező, Jirí Menzel volt. A közönségdíjat Petr Nikolaev cseh rendező Lidice című filmje kapta.
Cate Shortland a múlttal való szembenézésről forgatta filmjét, amely a második világháború végén játszódik. Ahogy a szövetségesek a végső csapást mérik a német haderőkre, úgy omlik össze a fiatal Lore (Saskia Rosendahl) és testvérei élete. Miután náci szüleit letartóztatják, a serdülő Loréra hárul a feladat, hogy kistestvéreit az északon élő nagymama házának biztonságába vezesse. Útközben megismerkednek Thomas-szal, a titokzatos fiatal zsidó menekülttel, aki a testvérek ellenszenve és elutasítása ellenére társukul szegődik. A vágy és gyűlölet között őrlődő Lore kénytelen elfogadni, hogy olyan emberben bízzon, akivel szemben gyűlöletet neveltek belé.
A Lore megindító, lírai történet a holokauszt egy kevéssé ismert oldaláról. Szépsége ellenére mégsem nevezhetjük polgári filmnek, mivel szenvedélyes, a társadalmi normákat felrúgó hősnőjéhez hasonlóan súlyos ítéletet mond a középosztálybeli értékrendről.
A rendező távollétében a Hullámtörők díjat a film főszereplőnője, az éppen Budapesten forgató Saskia Rosendahl vette át. A film április 25-étől látható a hazai mozikban.
A háromtagú nemzetközi zsűri, amelyben a testületet vezető Jirí Menzel mellett Morgan Bushe ír producer (Semmit magamról) és Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, Bibliothéque Pascal) filmrendező vett részt, idén egy különdíjat is kiadott a Szlovákiában élő, magyar származású Mira Fornay rasszizmusról szóló, Kutyám, Killer című alkotásának.
A versenymezőnyben tíz produkció indult a fesztivál fődíjáért: a két díjazott alkotáson kívül az ír Mit tettél, Richard?, a holland Csendesek, a francia Alija, az ukrán Kupolás ház, az amerikai Feltörő színek, a finn Fekete golyó, a Ködben című fehérorosz dráma, valamint Prikler Mátyás pozsonyi magyar rendező Köszönöm, jól című munkája. A fesztivál közönségdíját Petr Nikolaev cseh rendező Lidice című filmje kapta, amely a falu 1942-es náci népirtásnak áldozatul esett lakosságának állít emléket.
A jubileumi filmmustra számos újdonsággal lepte meg idén a fesztiválközönséget. A kilenc nap alatt műsorra tűzött 74 produkciót a Puskin mozival kiegészülve immár öt helyszínen láthatták a nézők. A Titanicon három nemzetközi premiert is tartottak: az első játékfilmjével jelentkező Ricky Rijneke Csendesek című munkája, Chioke Nassor Hogyan kövessünk vadidegeneket? és Kevin Barker Elbocsátó szép szavak című filmje is a fesztiválon debütált. Kitüntető figyelem irányult a kortárs ír és cseh filmművészetre, és a hagyományos, tematikus szekciók mellett külön blokkot szenteltek a szervezők a vígjátékoknak.
Horváth György, a Titanic igazgatója az MTI számára tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott, hogy „a várakozásokat messze meghaladó érdeklődés volt a fesztiválon”. Az öt helyszín, az Uránia, a Toldi, az Örökmozgó, az A38 hajó és a Puskin mozi nagyon jó hangulatú vetítéseknek és közönségtalálkozóknak adott otthont. „A külföldi és magyar producerek találkozói nyomán a fesztivál ideje alatt mini produceri vásár kezdett kialakulni. Határozottan foglalkozunk a gondolattal, hogy felerősítjük a fesztiválnak ezt az irányát, mivel úgy látszik, van rá igény” – mesélte hozzáfűzve, hogy ennek eredményeként a holland Ricky Rijneke Csendesek című, magyar szereplőkkel, Tóth Orsival és Rába Rolanddal forgatott filmje, amelynek Pohárnok Gergely volt az egyik operatőre, már magyar forgalmazót is talált. A produkció várhatóan nyáron kerül a mozikba.
A fesztivál 78 millió forintosra tervezett költségvetéséhez a Magyar Nemzeti Filmalap 25 millióval, a Magyar Kulturális Alap 15 millió forinttal járult hozzá. „A filmalap először döntött fesztiváltámogatásról, ez reményeink szerint kijelölheti a következő éveket” – hangsúlyozta Horváth György. „Jó látni másfelől, hogy a filmesek, a szakmabeliek járnak a vetítésekre” – folytatta az értékelést. Horváth György szerint a huszadik fesztivál visszahozta a korábbi fesztiválok pezsgő hangulatát. Elmondta, nagy hatással volt rá, hogy mekkora szeretettel fogadta Jirí Menzelt a közönség: egy rendezvényre érkezve egész utcai jelenet alakult ki körülötte. „Vannak a térségben olyan egyéniségek, akiket máshogy szeretünk. Meg kell találni őket, mert úgy látszik, sokat jelentenek a közönségnek” – fogalmazott.
Morgan Bushe, a zsűri ír tagja úgy értékelte, hogy a fesztivál kitűnő és nagyon erős válogatást mutatott be a kortárs ír filmművészetből. A producer elmondta, hogy a versenyprogram szerinte tematikailag és műfajilag sokszínű képet nyújtott. A dublini Fastnet Film produkciós cég egyik tulajdonosaként hangsúlyozta: olyan filmeket érdemes csinálni, amelyek megtalálják a kapcsolatot a közönséggel, bár – mint megjegyezte – a sztárok nélküli alkotói filmekhez nehéz támogatókat találni.
Bushe, aki korában Gigor Attila A nyomozó című filmjében is közreműködött megemlítette, hogy szívesen dolgozna újra együtt a szerinte rendkívül tehetséges magyar rendezővel. Az ír filmes az MTI-nek elmondta, hogy a fesztivált nagyon izgalmasnak, a várost, a vetítések helyszíneit gyönyörűnek, az embereket pedig olyan barátságosnak találta, akárcsak Írországban.
