A filmvilág legrangosabb kitüntetését több magyar vagy magyar származású filmesalkotó, látványtervezőktől rendezőkön át a sminkesig is megkapta. Elég Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmjét, Szabó István Mephisto című alkotását vagy Nemes Jeles László Saul fia című drámáját említeni, és akkor a hollywoodi filmgyártás meghatározó szereplőit nem említettük.
Köztudott, hogy a magyar filmesek és alkotók hosszú évtizedek óta meghatározó szereplői a nemzetközi filmiparnak. Munkájukért több alkalommal ítéltek oda rangos filmes elismeréseket, köztük az Oscar-díjat is. Bemutatjuk azokat a hazai filmeseket és magyar származású hollywoodi szakembereket, akik nem véletlen kaptak aranyszobrocskát.
Magyarország a filmművészet terén nagy hatást gyakorolt a világra.
A legendás Oscar-díjat még a hangosfilm hajnalán alapították. Az első átadógálát 1929. május 16-án tartották a hollywoodi Roosewelt hotelben. Hivatalos megnevezése Akadémiai-díj, mivel az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai ítélik oda. A 35 centiméter magas, 24 karátos arannyal bevont szobor közismert nevét 1931 óta használják.
Az Amerikai Filmakadémia által évente odaítélt Oscar-díjat több magyar alkotás és filmes szakember is elnyerte az évtizedek során. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítását kiegészítve mi is készültünk a legnagyobb filmes díjátadóra, így most bemutatjuk azokat a magyar filmeket, amelyek Oscar-díjat kaptak, valamint azokat a magyar származású filmes szakembereket, akik Hollywoodban váltak világhírűvé.
Legjobb színész / színésznő
Színészi kategóriákban alig van magyarországi születésű díjazott, az egyetlen kivétel Lukács Pál (Paul Lukas) Őrség a Rajnán, 1944).
A legjobb férfi főszereplő díját rajta kívül még olyan ismert, magyar felmenőkkel is rendelkező színészek kapták meg, mint Paul Newman (A pénz színe, r: Martin Scorsese, 1987) és Adrien Brody (A zongorista, r: Roman Polanski, 2003, A brutalista, 2025), akit 2025-ös díjátadón átvehette a díjat a Brady Corbet rendezte A brutalista c. filmben nyújtott alakításáért is. Legjobb női mellékszereplőként kapta meg a díjat Goldie Hawn (A kaktusz virága, r: Gene Saks, 1970) és Rachel Weisz (Az elszánt diplomata, r: Fernando Meirelles, 2006).
Legjobb filmrendező / producer
Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablancáért kapta meg a rendezői Oscart. Kertész végül három Oscar-díjat nyert filmje a hazafiasság és szerelem, az ön- és a közérdek konfliktusának drámája lett, melyet Humphrey Bogart és Ingrid Bergman felejthetetlen alakítása a filmtörténet örök érvényű klasszikusai közé emelte.
George Pal (Marczincsák György Pál) filmrendezőt hét egymást követő évben is jelölték Oscar-díjra (a legjobb rajzfilmes rövid történetek kategóriában) 1942 és 1948 között, 1944-ben pedig tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmazták, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.
A hollywoodi filmgyártás egyik alapítóját, Adolph Zukor (Zukor Adolf) producert, a Paramount Pictures alapítóját négy évtizedes filmes munkásságát 1949-ben életművéért „különleges Oscar-díjjal” ismerte el az Akadémia.
A sikerben és a bukásban is hitt az 50 éven át kiváló minőségű filmeket készítő George Cukor pedig 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át a szobrot, miután már négyszer jelölték az elismerésre. Az angyali Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték a filmvilág legrangosabb kitüntetésére, ebből nyolcat meg is kapott.
Legjobb idegen nyelvű film
Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rofusz Ferenc A légy (1980) című animációs rövidfilmje volt, amely az ember és a légy élet-halál-küzdelmét mutatja be a légy szemszögéből.
Első magyar játékfilmként 1981-ben Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Szabó István filmalkotása díjak és rangos jelölések sorát kapta: Cannes-ban legjobb forgatókönyv- és Fipresci díjat kapott, valamint jelölték az Arany Pálmára is. Elnyerte a David di Donatello díjat, valamint a Bafta gálán jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriában.
A kategória 2015. évi győztese Nemes Jeles László Saul fia című alkotása lett. A holokauszt iszonyatát csak sejteti, de nem mutatja meg, a népírtás a néző képzeletében bontakozik ki. Nemes Jeles László filmtörténeti jelentőségű mesterműve, amely újradefiniálta a holokausztfilm műfaját, és sokak szerint megnyitotta a magyar film újabb aranykorát.
2016-ban a rövidfilm kategóriában Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert. Az alkotás az esztétikumot előtérbe helyezte, a hatalom és a gyermekek viszonyát érzékletes módon mutatta és ábrázolta.
Legjobb forgatókönyvíró
Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban a késői 19. században játszódó, Émile Zola életét feldolgozó produkcióért nyerte el a legnevesebb filmes díjat. A Zola élete (The Life of Emile Zola) c. filmet tíz Oscar-díjra jelölték, melyből hármat nyert meg, köztük a legjobb film díját is.
Székely János (John S. Toldy) néven – 1941-ben Arise, My Love című 1940-es amerikai romantikus vígjátékért.
Pressburger Imre (Emeric Pressburger) forgatókönyvíró, filmrendező és producer pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat A 49. szélességi fokért, aminek konkrét hatása volt az emberekre és a történelem menetére is.
Legjobb látványtervezés és díszlettervezés
William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmért kapta meg a szobrocskát.
Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1941-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, a producer fivére, a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt.
Szintén látványtervezőként győzött háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1941; Az őzgida, 1947; Kisasszonyok, 1950) és további nyolcra jelölték a legjobb művészeti rendezés kategóriában.
Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart.
A Rippl-Rónai Józseftől tanult Trauner Sándor (Alexander Trauner) Oscar- és háromszoros César-díjas festőművész, grafikus, jelmeztervező, díszlettervező a legjobb fekete-fehér látványtervért vehette át a díjat 1961-ben a Legénylakás c. filmben végzett munkáját díjazva.
Joseph Kish A bolondok hajója című filmdrámával végzett munkájáért 1966-ban nyert, és további négyre jelölték a legjobb művészeti rendezés kategóriában.
Sipos Zsuzsanna díszletrendező a legjobb látványtervezés kategóriájában párban kapta az elismerést Patrice Vermette-tel a részben Magyarországon készült Frank Herbert klasszikusából Denis Villeneuve rendezésében született Dűne c. filmért 2022-ben.
2024-ben pedig Mihalek Zsuzsa a Szegény párák díszletberendezőjeként vehetett át Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában. Yorgos Lanthimos filmje elképesztő történet Bella Baxter fantasztikus fejlődéséről.
Legjobb operatőr
Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) Fiatalon emigrált Amerikába, ahol segédoperatőrként kezdte filmes pályafutását, 1940-re már önálló operatőrként dolgozott. Az Oscar-díjra öt alkalommal jelölték, a kitüntetést 1965-ben a Bolondok hajója című filmért nyerte el.
A filmtörténelem és a -szakma 10 legfontosabb és legbefolyásosabb operatőre között tartott Zsigmond Vilmost a Harmadik típusú találkozások c. filmben végzett munkáját 1978-ban ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével.
Legjobb filmzene
A tizenhétszer jelölt zeneserző, Rózsa Miklós közel száz filmzenéjéről ismert, de a klasszikus zene iránt mindvégig elkötelezett szerző a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díját Hitchcock Elbűvölve (1946), George Cukor Kettős élet (1948), valamint Sam Zimbalist Ben-Hur című filmjeinek zenéjéért vehette át.
Dave Gould (Guttmann Dezső) 1936-ban a Roy Del Ruth által rendezett Broadway Melody és Csalj meg, drágám! című filmek táncjeleneteinek megalkotásáért elnyerte a legjobb táncrendezésért járó Oscart. Érdekesség, hogy a díjat csak háromszor, az 1936-os, 1937-es és 1938-as gálán adták át, később megszűnt.
Legjobb sminkes
Az utóbbi évtizedekben 1986-ban a Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat, aki olyan nemzetközi sikerekben dolgozott, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, a Grincs vagy a Cher főszereplésével készült Maszk című film. A film operatőre is magyar volt, Kovács László.
Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított diák Oscar-díjat a legjobb külföldi filmek között. A dokumentumfilmben egy idősödő asszony magához vesz egy négyéves kislányt az intézetből. Kettejük kapcsolatáról szól a főiskolás vizsgafilm, amely elkészülte után számos jelentős díjat kapott.
Legjobb technikai Oscar
Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért.
2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért.
A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között is voltak magyarok: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.
