Életének 94. évében, családja körében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke, József Attila-díjas magyar író, műfordító, politikus.
Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. Elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta nem volt Göncz Árpádhoz hasonló népszerűségű politikus Magyarországon.
A második világháború alatt részt vett az antifasiszta ellenállásban, 1945 után a kommunista hatalomátvétellel leginkább szembehelyezkedő Független Kisgazdapártban politizált, 1956-ban pedig Bibó István mellett vett részt a forradalomban. Műfordítóként rengeteget tett azért, hogy a világtól elzárt ország a legszebb magyar nyelven olvashassa a kortárs világirodalom műveit. A nyolcvanas évektől pedig részt vett a szerveződő ellenzék munkájában.
A volt köztársasági elnök 90. születésnapjának tiszteletére konferenciát rendezett Budapesten a Republikon Intézet. Itt lejátszották Göncz Árpád videoüzenetét, mivel a volt államfő egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy elmehessen. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke – aki 1990-től 2000-ig töltötte be ezt a tisztséget – akkor azt mondta, nagyon örül, de meg is lepte a köszöntés, hiszen eszébe sem jutott, hogy még érdekes lehet a személye. Göncz Árpád szólt arról is, hogy életének egyetlen szakasza sem volt rossz, hiszen még a börtönben is olyan emberek társaságában lehetett, akiket tisztelt.
Göncz Árpád olyan kívánt lenni elnökként, mint magánemberként volt. Civil ember akart maradni, nem akart politikusnak látszani, nem is viselkedett politikusként. Pető Iván szerint döntő részben személyiségéből adódott a népszerűsége, bár az akkori politikai helyzet is segített neki. A volt pártelnök szerint a mindenkori államfőnek napi, pártpolitikai ügyekben nem lenne szabad megnyilvánulnia.
Temetéséről később intézkednek – tudatta a család nevében Gulyás András titkárságvezető az MTI-vel.
