„Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell.” Az Európa-nap, az európai béke és egység ünnepe.
Az Európa-nap, az európai béke és egység ünnepe, amikor az Európai Unió 28 tagállamában az Európai Unió létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg.
Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását. Európa napja – az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt – az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, megtartásáról 1985-ben döntöttek az akkor még Európai Közösségeknek nevezett szervezet állam- és kormányfői.
„Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – mondta annak idején Schuman, hozzátéve: a kezdeményezésből „születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.
A Schuman-terv az úgynevezett „kis-Európa” koncepció nyitánya lett. Az integráció első lépcsőfokaként 1951-ben írta alá Párizsban a Montánunió-szerződést Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. Az első, európai szintű megállapodást 1957-ben az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követte. Az EGK-ból, közkeletű nevén a Közös Piacból nőtt ki fokozatosan az Európai Közösségek, majd napjaink Európai Uniója.
Schuman javaslata új irányt adott az európai történelemnek. Az EU eddigi fennállása alatt rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel azelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak, amely 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, az utóbbi években ugyanakkor jelentős pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal kell szembenéznie.
Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az uniónak, amely mára Bulgária és Románia (2007), valamint Horvátország (2013) csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007 végén Lisszabonban írták alá az Európai Unió reformszerződését. A két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat viszi végig a sok elemében még hatországosra szabott intézményrendszeren.
A magyar Országgyűlés 2005. május 23-án fogadta el a törvényt, amely május 9-ét Európa napjává nyilvánította. Az ünnep alkalmából Magyarországon is több helyszínen rendeznek programokat.
A tagországok: A Maastrichti Szerződésnek megfelelően 11 tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) 1999. január 1-jén bevezette a közös valutát, az eurót, Görögország 2001. január 1-jén, Szlovénia 2007. január 1-jén, Málta és Ciprus 2008. január 1-jén, Szlovákia 2009. január 1-jén, Észtország 2011. január 1-jén csatlakozott az eurózónához. 2003. április 16-án írták alá 10 új tagállam 2004. május 1-i csatlakozási szerződését, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia. 2005. április 25-én Luxembourgban aláírták Bulgária és Románia csatlakozási szerződését, a két ország 2007. január 1-jei csatlakozásával az EU 27 tagúra bővült.
