Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Feltárulnak az elveszett magyar filmek titkai című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Feltárulnak az elveszett magyar filmek titkai

Szerző: / 2024. február 10. szombat / Aktuális, Programok   

A magyar filmtörténet több mint 120 éve alatt készült alkotások több mint egyharmadát elveszettként tartjuk számon. De hogyan történhetett meg mindez? A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum ingyenesen elérhetővé tette kedden YouTube-oldalán az Elveszett magyar filmek című dokumentumfilmjét.

Az Elveszett magyar filmek című dokumentumfilm bemutatja a magyar filmipar elmúlt 120 évének viszontagságait, a megsemmisült filmek tragikus körülményeit és rég elfeledettnek vélt alkotások újrafelfedezési lehetőségét.

A táncz - Blaha Lujza és Kiss Mihály, 1901 (Fotó: OSZK/NFI)

A film kommunikációjával megbízott ügynökség keddi közleménye szerint a negyedórás dokumentumfilm a magyar film történetének korai kihívásairól szól, beleértve a nitrocelluloid filmtekercsek gyúlékonyságát, amelyek számos tragikus tűzesetet idéztek elő a némafilm korszakában.

Az épségben megmaradt tekercsek sem voltak biztonságban, ezeket értékes ezüsttartalmuk miatt sokszor inkább újrahasznosították, ennek következtében szintén sok film elveszett. Ezek pusztulása a gépházban is folytatódott, hiszen sokszor maguk a gépészek vágták ki a nekik tetsző jeleneteket, emiatt különösen nagy veszélyben voltak a pikáns részletek.

A dokumentumfilm kiemeli olyan filmstúdiók kulcsszerepét, mint Janovics Jenő kolozsvári műhelye. Itt olyan rendezők kezdték pályafutásukat, mint Kertész Mihály vagy Korda Sándor. Sajnos az ő korai alkotásaik közül is számos darab elveszett.

A hangosfilm megjelenése fordulópontot jelentett a filmek kulturális megítélésében és megőrzésük fontosságában, de elmaradt a filmarchívumok létrehozása, ez vezetett Magyarország némafilmjei több mint 90 százalékának elvesztéséhez. Ez történt a legelső megrendezett magyar némafilmmel, A táncz című alkotással is.

A dokumentumfilm részletesen beszámol a második világháború alatti és utáni kihívásokról, különösen a háború alatt borospincékbe menekített filmek tragédiájáról és a politikai cenzúráról is.

A magyar filmek már az 1910-es évektől kezdve eljutottak a világ minden tájára, így ma is van remény arra, hogy előkerülhetnek külföldi archívumokból és hagyatékokból értékes darabok. Bár a nitro-nyersanyag nem megfelelő tárolása komoly károkat okozhat a régi filmeknek, a digitális technológia és az adatbázisok segítségével ma hatékonyabban azonosíthatók akár a töredékek is.

Ezt a munkát segítik továbbá az archívumok, hiszen 1957-ben mindössze 12 magyar néma játékfilm volt a Filmarchívum gyűjteményében, de széleskörű nemzetközi együttműködésnek köszönhetően ez szám mostanra csaknem hetvenre emelkedett.

Az Elveszett magyar filmek című alkotást Löwensohn Enikő rendezte Weisz Barnabással együtt, aki az animációt is készítette. A zeneszerző Lelkes Botond, a forgatókönyvíró Löwensohn Enikő és Hussein Evin, a narrátor Hegyi Barbara, a producer pedig Ráduly György volt.

Rendező: Löwensohn Enikő, Weisz Barnabás / Animáció: Weisz Barnabás / Zeneszerző: Lelkes Botond / Forgatókönyv: Löwensohn Enikő, Hussein Evin / Konzultáns: Barkóczi Janka, Torma Galina / Narrátor: Hegyi Barbara / Producer: Ráduly György Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek