Átadták a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár eredeti állapotban helyreállított kis galériáját. A Műemlékkönyvtár gyűjteménye mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát és közel 65 000 kötetet tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon.
Az intézmény napjainkban kettős feladatot lát el: múzeumként a látogatók szakszerű tárlatvezetésen ismerhetik meg Magyarország egyik páratlan kultúrtörténeti emlékét; szakkönyvtárként értékes régi állományával, külön olvasóteremmel várja a kutatni vágyókat.
A könyvtár állománya tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.
Borsa Gedeon könyvtáros, irodalomtörténész 1500 kötetes hagyatéka a könyvtár tulajdonába kerül, valamint megemlékeztek arról is, hogy hetven esztendeje látja el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a műemlékkönyvtár felügyeletét.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára felidézte: 1182-ben az első ciszterci szerzetesek már gyűjtötték a könyveket, és a gyűjtemény a fenyegető világháborúk, a kommunizmus üldöztetése közepette is fennmaradt.
Vincze Máté reményét fejezte ki, hogy a magyar emberek összefogása a következő ezer évben is egyben tartja ezt a páratlan értéket. A kötetek közül kiemelte Werbőczy István 1571-es Hármaskönyvének magyar nyelvű kiadását, valamint a Thúróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadását.
Az állomány nagyarányú növekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok, felismerve, hogy működésükhöz és tudományos munkásságukhoz szükségük van széles körű ismeretekre, nagy gondot fordítottak a könyvgyűjtemény fejlesztésére. Ekkor került a könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény.
A közgyűjtemények kezelői néha eldugták, később megtalálhatóvá tették a könyveket, így óva őket, így tett Borsa Gedeon is, aki könyvtárosként dolgozott Zircen – mutatott rá az államtitkár. Az Országos Széchényi Könyvtár napjainkban digitalizálja a műveket, így őrzik meg az értéket az utókor számára – emelte ki.
Németh Gábor, az OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár igazgatója felidézte, hogy 1950-ben betiltották a legtöbb szerzetesrendet, köztük a zircit is. 1950-ben három hónapot kaptak a szerzetesek, hogy elhagyják az apátságot, ekkor fal mögé rejtettek számos kiadványt, mások mellett Hervay Levente atya közreműködésével.
Az 1950-es évek elején Borsa Gedeon kezdeményezésére döntöttek úgy, hogy a bibliotéka felügyeletét műemlékkönyvtárként az Országos Széchényi Könyvtár gondozásába került a gyűjtemény, ekkor nevezték el Zirc leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról.
1989-től újra élnek ciszterci szerzetesek az apátság falai között, azonban a műemlék könyvtárat továbbra is a nemzeti bibliotéka tartja fenn, működteti 2011 óta a múltját, jellegét legjobban tükröző Ciszterci Műemlékkönyvtár néven.
A gyűjtemény 70 ősnyomtatványt és közel 400 antikvát tudhat magáénak, közülük Magyarországon több csak Zircen található meg. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója is hangsúlyozta: nagy jelentősége van annak, hogy egyben maradhatott a könyvtár 65 ezer kötetes állománya több mint hetven éve, kiállva az egykori üldöztetés próbáját. Felidézte, hogy 2021-ben már megújult a könyvtár Barokk terme, 2023-ban pedig a nagyterem galériája.
Az ünnepségen elhangzott, hogy a megújult kis galéria látogatható lesz a nagyközönség számára is. A könyvtár legrégebbi darabja Szent Ambrus műve a kötelességekről (1470).
