2025. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít, olyanokéból, mint Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, Robert Capa, Gerevich Tibor, Huszti József, Papp Viktor és Rapaics Raymund.
Herczeg Ferenc, Nagy Lajos és Robert Capa könyvei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
2025. január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK). Az év folyamán további művek is feltöltésre kerülnek, így a MEK 2025-ben is valódi kincsesbánya lesz az irodalom, a tudomány és a művészet kedvelői számára – közölte a Cultura.hu magazinnal a nemzeti könyvtár.
A MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára, amely a magyar írásbeliség kiemelkedő értékeit hordozza. Az MNMKK OSZK által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségük biztosításához a jelen és a jövő olvasói számára. A MEK 2024-ben közel húszmilliós látogatottságot ért el. Az MNMKK OSZK további digitális tartalomszolgáltatásai összesen mintegy tízmillió látogatót vonzottak. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye továbbra is stabilan az európai élvonalban van több mint14 millió levilágított oldallal.
A 2025. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1954-ben elhunyt szerzők életművéből merít.
Herczeg Ferenc (1863–1954) a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója, akinek Az élet kapuja című regényét háromszor is jelölték irodalmi Nobel-díjra. Drámái és regényei a magyar és nemzetközi színpadokon is maradandók.
Nagy Lajos (1883–1954) a szatirikus próza mestere, a Nyugat főmunkatársa és többszörös Baumgarten-díjas író, aki novelláival vált igazán ismertté.
Robert Capa (1913–1954), a világhírű magyar–amerikai fotográfus és haditudósító, a 20. század egyik legjelentősebb dokumentaristája. Fényképei máig a háborús fotográfia ikonikus alkotásai.
Gerevich Tibor (1882–1954) a művészettörténet és kultúrpolitika kiemelkedő alakja, akadémikus, akinek munkássága a magyar és nemzetközi műemlékvédelem területén is meghatározó.
Huszti József (1887–1954) a klasszika-filológia és a magyar humanizmus jeles kutatója, aki többek között Janus Pannonius munkásságának tanulmányozásával ért el kiemelkedő eredményeket.
Papp Viktor (1881–1954) zenekritikus, zenetörténész és irodalmár aktívan részt vett a zenei kultúra népszerűsítésében.
Rapaics Raymund (1885–1954) a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akadémikus, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen.
A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.
Magyarország nemzeti könyvtára nemcsak az online térben, hanem hagyományos szolgáltatásaival is folyamatosan a látogatók rendelkezésére áll. 2024-ben közel háromezer kutató kereste fel rendszeresen az olvasótermeket. Az MNMKK OSZK azonban nemcsak az információszerzés helyszíne, hanem a családi-baráti közösségek tere, találkozási pontja is. A vári főépületében, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban és a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárban januártól decemberig megtartott tizenkét nyílt napunkon közel tizenötezer fő vett részt.
Az év kiemelt jelentőségű eseménye volt továbbá a piliscsabai archivális raktár átadása 2024. július 30-án. A több mint nyolcvanezer folyóméternyi polcot magába foglaló épület a végleges megőrzési kötelezettséggel rendelkező muzeális dokumentumok tárolására szolgál. A konferenciák közül kiemelkedett a 2024. november 21–22-én az Országgyűlési Könyvtárral közösen megrendezett Magyar Könyvtárosok IX. Világtalálkozója. A rendezvénysorozat immár több mint négy évtizede teremt platformot a szakmai konzultációra a hazai és a külhonban élő magyar könyvtárosok között. Az idei konferenciára tizenhárom ország több mint 350 szakembere regisztrált.
