Az először 1851-ben bemutatott Rigoletto kimódolt története barokkosan ellentmondásos, és kitartóan hömpölyög az elkerülhetetlen, sötét végzet felé.
Giuseppe Verdi (1813-1901), a 19. század kiemelkedő operaszerzője egyik legnépszerűbb műve a meghasonlottság és az önfeláldozás tragédiáját magával ragadó zeneiséggel mutatja fel egy nagyszabású előadásban, ami idén a Budapesti Nyári Fesztivál másik kiemelt operabemutatója.
A fura udvari bohóc cinikus és kíméletlen, de biztonságban érzi magát, hiszen ő a nőfaló mantovai herceg kegyence. És ha ez nem volna elég, egy másik hatékony módszerrel is rejtőzködik: egészen másnak mutatja magát, mint amilyen valójában. Minden energiájával, nagy profizmussal simul és alkalmazkodik, de gonosz nihilizmusa csupán hivatali kellék. Civilben egy ártatlan, tiszta lányka, Gilda aggódó édesapja, és éppen ezt a lányt szemeli ki ismeretlenül a herceg, akinek a hálójába kerül. Rigoletto bosszút forral. A baljós események egy átokkal kezdődnek, amely éppen Rigoletto kettős személyisége és a szerelmes Gilda önfeláldozó tisztasága miatt teljesedik be.
Verdi drámai alkotásában, amelynek librettóját Francesco Maria Piave Victor Hugo A király mulat című színműve nyomán írta, szinte nincs olyan ária, amelyet az elmúlt másfél évszázadban ne dúdoltak volna a világon bárhol az emberek. Hugo főszereplője, Triboulet, valós személyként XII. Lajos és I. Ferenc francia királyok udvari bolondja volt a XVI. század első felében.
Mivel Verdire gyanakodott a cenzúra, a Rigolettóban a mantovai herceggel kellett helyettesíteni a léha királyt. Azonban nemcsak titkolózni kényszerült Verdi a Rigoletto alkotásakor, sokat idegeskedett amiatt is, hogy a mű librettója késett a szöveggel. Ismert, hogy szerzőjének, Piavénak 1851 januárjában írt levelében például Verdi türelmetlenül érdeklődött az opera márciusban, Velencében kitűzött premierjének előkészületeiről. Verdi azt kérdezte Piavétól, személyesen kell-e Velencébe utaznia vagy nélküle is „képesek lesznek próbálni”.
Verdi műve nem véletlenül örvend töretlen népszerűségnek: az elfogadás és káröröm, a szerelem és önfeláldozás tragédiáját shakespeare-i mélységgel és magával ragadó zeneiséggel mutatja fel.
Az operarajongók egyik kedvenc darabjának nagy színészi kihívásokat tartogató címszerepében Guiseppe Altomare, világhírű olasz bariton mutatkozik be először a magyar közönségnek, a csábmester Mantovai herceg bőrébe pedig az elmúlt évek egyik legfontosabb és legizgalmasabb tenorjaként emlegetett mexikói Arturo Chacón-Cruz bújik a Margitszigeten. Hazánkban, a Nemzeti Színházban 1852. december 18-án mutatták be először a darabot.
Giuseppe Verdi: Rigoletto
Operabemutató
Időpont: 2018. augusztus 3, és augusztus 5.
Helyszín: Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Közreműködik a Magyar Állami Operaház és Zenekara
Bővebb információ és online jegyvásárlás ITT.
