XXIII. János és II. János Pál közös vonása volt a „leggyengébbek, a kicsik, az elfelejtettek, a szenvedőkhöz” való közelség. Ferenc pápa ma szentté avatja XXIII. János pápát és II. János Pál pápát a Vatikán szívének számító Szent Péter téren.
A modern egyház történetének eddigi két legnépszerűbb pápájáról van szó. Az olasz Angelo Giuseppe Roncalli és a lengyel Karol Wojtyla szentté avatására milliósnál nagyobb tömeg részvételét várják, elsősorban olasz és lengyel zarándokokat. A szentté avatást azért tették tavaszra, hogy a Lengyelországból érkező hívőknek ne télen kelljen megtenni a Rómáig vezető utat. „Megnemesíti a népek kultúráját…Békét, örömet és igazi fejlődést hoz az egész világnak” – hangoztatta Erdő Péter bíboros, aki szentmisét mutatott be a Rómába érkezett mintegy ezer magyar zarándoknak a Santo Stefano Rotondo templomban. Rámutatott, hogy XXIII. János és II. János Pál közös vonása volt a „leggyengébbek, a kicsik, az elfelejtettek, a szenvedőkhöz” való közelség is.
Április 27. az Isteni Irgalmasság ünnepnapja, amelyet II. János Pál vezetett be az egyházban Faustina Kowalska lengyel szent tiszteletére. A lengyel pápa 2005 áprilisában ennek az ünnepnapnak az előestéjén hunyt el. Április 27-én 75 éves Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek, II. János Pál egykori személyi titkára.
Ferenc pápa 2013 júliusában hagyta jóvá a két néhai katolikus egyházfő, Angelo Giuseppe Roncalli és Karol Wojtyla együttes szentté avatását. A pápa a riói világifjúsági találkozóról Rómába tartó repülőúton úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy Roncalli és Wojtyla is „jó pápa” volt, „közös szentté avatásuk üzenet lesz az egyháznak”. A szentté avatási szertartás a Vatikán szívének számító Szent Péter téren lesz. A délelőtt kezdődő szentmisét Ferenc pápa pontifikálja.
Mély történelmi változások korában éltek
A ceremónia helyszínéül korábban az a lehetőség is felmerült, hogy a szentté avatást a Róma külvárosában levő Tor Vergata egyetemi campusának mezején tartják, ahol a 2000-es ifjúsági világtalálkozót rendezték, mivel itt többen férnek el, mint a sokkal szűkebb Szent Péter téren és a Vatikán környékén.
Az olasz és a lengyel pápa is „mély történelmi változások korában élt”, és mindketten a béke és az emberi méltóság védelmét szolgálták.
Boldog XXIII. János (1881-1963) a katolikus egyház 261. pápája volt. Angelo Giuseppe Roncalli néven sokgyermekes parasztcsaládban született 1881. november 25-én Sotto il Monte nevű faluban. 1904-ben szentelték pappá – 1912-ben Magyarországon járt, ennek emlékét őrzi a pesti ferences templom -, 1925-ben lett püspök. 1931-44 között Bulgáriában, majd Törökországban és Görögországban volt apostoli delegátus. A német megszállás alatt nagy segítséget nyújtott a görög lakosságnak, sikerült megakadályoznia a zsidók deportálását. Mintegy 25 ezer kelet-európai zsidó köszönheti neki az életét. 1944-től párizsi nuncius, 1952-től a Szentszék állandó megfigyelője az UNESCO-ban, 1953-58 között érsek, bíboros és velencei pátriárka volt. 1958. október 28-án választották meg pápává.
Az egyház megújhodásának híveként 1962-ben összehívta a II. vatikáni zsinatot, amely neki köszönhetően a nyitás és az ökumenizmus zsinatjává vált. A tanácskozás célja az egyház fegyelmének, tanításának és szervezetének korszerűsítse volt. Két enciklikája kiemelkedő jelentőségű: az 1961-ben kibocsátott Mater et Magistra kezdetű az egyház szociális tanítását fogalmazta meg. A pápa Pacem in terris (1963) kezdetű enciklikája, amely felhívás volt minden jóakaratú emberhez az igazi béke megteremtésére, különösen nagy visszhangot keltett. 1962-ben jelentős szerepe volt a kubai válság megoldásában. A Nyugat és Kelet békés egymás mellett élését sürgető ezen utóbbi enciklika tette lehetővé a keresztény-marxista párbeszédet. Közvetlenségének és egyszerűségének köszönhetően minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt.
A II. Vatikáni Zsinat atyjaként és a „jó pápaként” ismert XXIII. Jánost 2000-ben avatták boldoggá egy olasz nővér meggyógyításáért. Az 1958-ban pápává választott Angelo Giuseppe Roncalli esetében a szentté avatáshoz nem volt szükség egy második csodára: a Szentté Avatási Kongregáció javaslatára Ferenc pápa úgy döntött, hogy XXIII. János kanonizációjához egy csoda is elegendő. Ehhez a pápának joga van, de ez nem azt jelenti, hogy mostantól kezdve a szentté avatáshoz elég lesz egy csoda is. Hozzátette, hogy Ferenc pápa valószínűleg XXIII. János pápa személyisége és a II. Vatikáni Zsinat idei 50. évfordulója miatt döntött így.
Boldog II. János Pál (1920-2005) a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. A lengyel származású Karol Józef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a II. világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. Egykoron munkásként dolgozott, majd pappá vált, Krakkó érseke lett, s végül több mint negyedszázadon át volt a katolikus egyház főpásztora. II. János Pál ezzel a katolikus egyház egyik leghosszabb ideig uralkodó pápája volt. A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült II. János Pálnál hosszabb ideig a pápai trónon.
1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián-templom káplánja volt. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte. Tevékenyen vett részt az 1962 és 1965 között ülésező II. vatikáni zsinat munkájában. 1978. október 16-án – általános meglepetésre – pápává választották.
Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai pápa. Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, szót emelt az emberi jogokért. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, Magyarországon kétszer járt (1991, 1996). 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.
A ceremónia
Az 1978-ban megválasztott, 2005. április 2-án elhunyt II. János Pálnak már a temetésén azonnali szentté avatását követelték a hívők a Santo subito! feliratú transzparensekkel. Ezt követően XVI. Benedek az előírt időnél – a halált követő öt esztendőnél – korábban lindította elődje kanonizációs eljárását. II. János Pált 2011. május elsején avatták boldoggá a római Szent Péter téren. Közel másfél millió hívő érkezett akkor a Vatikánba, elsősorban olaszok és lengyelek.
II. János Pál boldoggá avatáshoz elfogadott első csoda Marie Simon Pierre Parkinson-kórban szenvedő francia nővér gyógyulása volt. A szentté avatási eljárása során csodaként ismerték el Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony gyógyulását, aki a pápa boldoggá avatásának napján imádkozott Wojtylához. A tudományosan megmagyarázhatatlan gyógyulást a Szentté Avatási Kongregáció által felkért orvosok és teológusok idén áprilisban minősítették csodának. II. János Pált rekordidő alatt, halála után kevesebb mint tíz évvel avatják szentté. Ennél gyorsabb csak padovai Szent Antal kanonizációja volt még a 13. században.
Nemcsak egyházi jelentőségénél fogva, hanem a résztvevők és a szervezés számait tekintve is rendkívüli esemény lesz XXIII. János és II. János Pál vasárnapi szentté avatása. A ceremónia tavaszi dátumára azért is esett a választás, mert a II. János Pál szentté avatására nagy számban várt lengyel zarándokok a téli hónapokban nehezebben tudnak utazni. II. János Pál temetésére és 2011. május elsejei boldoggá avatására is másfél millióan érkeztek Rómába, többségében lengyelek és olaszok. A két pápa közös szentté avatására még nagyobb tömeget vártak.
Fotók: vatican.va, hitvallas.hu, Wikipédia, Pixabay
