Az elégedetlen Paulo Coelho nem ment el, de díszvendégként Brazília sokat profitált a világ legnagyobb könyves seregszemléjén. Idén több mint 270 ezer látogatót vonzott a Frankfurti Könyvvásár.
A korábbi évekhez képest valamivel kevesebb, összesen 276 ezer látogatót vonzott a vasárnap záruló frankfurti könyvvásár, a világ legnagyobb könyves seregszemléjén ugyanakkor az eddiginél több külföldi újságíró vett részt.
Katja Böhne, a vásár szóvivője elmondta: a látogatók száma ugyan 2,2 százalékkal elmaradt a tavalyitól, de csaknem 20 százalékkal több külföldi újságírót regisztráltak, mint tavaly, a kiállítók többsége pedig elégedett.
A világ legnagyobb könyvszakmai találkozójának idei díszvendége Brazília volt. A díszvendégi cím révén a szakma nemcsak a vásáron, hanem a felkészülési idővel együtt több évig nagy figyelemmel foglalkozik az adott országgal. A nemzeti stand vezetői szerint jól kihasználták a lehetőséget, Brazília előlépett az „irodalom-exportőr” országok közé, s így a könyvkiadási jogokból külföldről származó bevétel három év alatt 150 százalékkal nőtt.
A könyveladási statisztikák alapján a legsikeresebb brazil író, Paulo Coelho ugyan nem vett részt a vásáron, mert nem értett egyet a nagyjából 7 millió eurós költségvetésű brazil programmal, mindenekelőtt a frankfurti bemutatkozásra lehetőséget kapott szerzők listájával. A vitát időközben sikerült rendezni, így jövőre Coelho is képviseli Brazíliát Frankfurtban – mondta Jürgen Boos, a könyvvásár igazgatója.
A vásáron száz országból 7300 kiállító vett részt, a kiállítók az október 8-án kezdődött esemény keretében összesen csaknem háromezer rendezvényt szerveztek. Ezeken nagyjából 1500 szerző vett részt. Magyarország egyébként az egyik legrégebbi külföldi kiállító a Frankfurti Könyvvásár történetében, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése több mint négy évtizede állít nemzeti standot, megjelenítve a magyar anyanyelvű, azaz a magyarországi és a határon túli magyar könyvkiadók nemzetközi figyelmet érdemlő kínálatát.
Magyarországot idén a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) képviselte egy standdal, valamint a Balassi Intézet berlini kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) külön standdal és programmal jelentkezett a vásáron. Az MKKE a magyar könyvtermés bemutatásával és szakmai kapcsolatok építésével, tárgyalások szervezésével, lebonyolításával foglalkozott. A CHB irodalmi programokat szervezett, a többi között bemutatta Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István új német nyelvű kötetét.
A vásár másik magyar vonatkozású eseménye volt, hogy Terézia Mora magyar származású író kapta a Német Könyvdíjat. A Sopronban született, Berlinben élő szerző a Das Ungeheuer (A szörny) című regényével érdemelte ki a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését. A zsűri indoklása szerint a részben Magyarországon játszódó mű mélyen megrázó és stilisztikailag virtuóz úti regény a jelenkori Kelet-Európáról.
A vásárigazgató, Jürgen Boos úgy vélte a Frankfurti Könyvvásár hosszú évtizedek óta döntő mértékben befolyásolja a nyomtatott kultúra világpiacát. A frankfurti rendezvény a világ legjelentősebb könyves üzleti fóruma, a földkerekség egy esztendőben megkötött könyves üzleteinek kétharmadát Frankfurtban realizálják. A szervezők a könyvpiacon az informatika és a digitális könyvek piacának bővülésére számítanak, de egyúttal arra is, hogy a hagyományos műveket megjelentető kiadók különlegesen igényes kiállítású és kivitelű könyvekkel válaszolnak a digitális korszak kihívására. A vásár igazgatója azt jósolta, hogy a fikciós művek körében az erotikus regények kerülnek majd a középpontba, amelyet Jürgen Boos diplomatikusan az új felnőtt regények reneszánszának nevezett.
