Bár sokáig csak háttérszereplőknek tartották őket a férfiak uralta világban, néhány királynő óriási hatalomra tett szert a történelemben.
Mi hajtotta a hatalomra jutó királynőket? Hogyan erősítették meg a hatalmukat? Milyen életet éltek a királyi udvarban? Saját korukban hogyan tudtak nőként vezérek maradni? Milyen árat fizettek a hatalom eléréséért és megtartásáért?
I. Erzsébet, a szűz királynő
I. Erzsébetnek (1533-1603), aki tudatosan építette a szűz királynő képét, több mint 3000 darabból álló ruhatára volt. Az 1500-as években bő 45 évig uralkodó angol királynő évente nagyjából 10 000 fontot költött ruházatra, ami elképesztő vagyonnal ért fel, a kincstárnok szerint viszont „őfelsége ruházata királyi, nem túl drága és nem is hivalkodó” volt.
Nem kevesebb, mint negyvennégy éven át uralkodott, idősebben halt meg valamennyi elődjénél és volt az utolsó Tudor-házi angol uralkodó, aki a brit világhatalmat megalapozta. Erzsébet rajongott az akkoriban újdonságnak számító selyemharisnyáért, minden héten vett egy párat magának, ami ugyan egy kisebb parasztgazdaság haszonbérletébe került (egy pár selyemharisnya két fontba került, ami megfelelt egy parasztgazdaság éves haszonbérletének), de használat után, minden hét végén azokat egy-egy udvarhölgyének adományozta.
I. Erzsébet hosszú és virágzó uralkodását, amit Shakespeare színdarabjai vagy a legyőzhetetlen spanyol armada ellen aratott győzelmek is bemutatnak. Ez a karizmatikus királynő – akinek a kényszeres cölibátusa miatt kialakult szűz királynő képe hozzájárult a királyság stabilitásának helyreállításához a királyi hatalom alatt – hozta létre Anglia protestáns egyházát.
I. Anna brit királynő
I. Anna (1665-1714) brit királynő, akit Stuart Annaként is emlegetnek (1665-1714) sokat hozzátett ahhoz, hogy az angolok megkedveljék a teát. A Stuart-ház utolsó uralkodójaként Annának sikerült Angliát és Skóciát egyesíteni. Férjétől, Dániai Györgytől (1653-1708) 17 terhessége volt, 5 gyermeke született élve, de egyikük sem élt sokáig. Csak egy gyermeke élte túl a csecsemőkort, Vilmos 11 évesen halt meg.
Sok egyéb erénye mellett neki köszönhető az angolok körében máig tartó teakultusz is. A kor szokásaival szemben Anna ugyanis nem ale típusú sört ivott reggelire, hanem teát, ezzel pedig gyorsan terjedő divathullámot indított el, főleg a nők körében, akik a kávéházakkal ellentétben a teázókba beléphettek. A teázási szokások elterjedése mellett a mai értelemben vett kakaó ital fogyasztását is Annának, illetve háziorvosának köszönhetjük; sir Hans Sloane találta föl: ő kezdte a csokoládét tejjel keverni.
Viktória királynő
Viktória (1819-1901) királynő napi 2500 szót vetett papírra. Az 1800-as években bő 60 évig uralkodó Viktória királynőre már életében nemzeti szimbólumként tekintettek. Férjével, Alberttel és gyermekeikkel egy új, magabiztos kort jelképeztek. Szigorú erkölcsi elveket vallott, összesen 9 gyermeket nemzett és 34 unokája volt, akik mind nemesi családba házasodtak be – így lett Viktória Európa nagyanyja.
De másban is termékenység jellemezte: naponta átlagosan 2500 szót jegyzett fel, haláláig 122 kötetes naplót vezetett. Ezek egy részét a levelezéseivel együtt kiadták később, így derült ki, hogy a jóságos mátriárka valójában óriási hatással volt a politikai életre.
A királyi családról készült egy 14 fényképből álló sorozat, amely Carte de Visites néven vált ismertté. A forgalomba került fotóknak hatalmas sikere lett: több mint 60 000 példányt adtak el annak ellenére, hogy borsos ára volt: négy font négy shillingbe került egy fénykép. Ez jelentette a hírességekről készült fényképe kultúrájának kezdetét. A nők megpróbálták lemásolni Viktória stílusát, míg néhány férfi Albert frizuráját és bajuszát másolta.
Hatsepszut egyiptomi királynő
Hatsepszut (c. i. e. 1507- i. e. 1458) egyiptomi királynő műszakállat hordott, hogy elfogadják vezetőként. 3500 évvel ezelőtt Hatsepszut egy olyan korban került trónra, amikor még férfiak uralták Egyiptomot. Férje (egyben féltestéve is), II. Thotmesz halála után egy darabig régensként uralkodott, majd kikiáltotta magát királynak. Ehhez megfelelő külsőt vett fel: meztelen felsőtesttel járt-kelt és műszakállat ragasztott.
Hatsepszut sok szobra és emlékműve kétértelmű és androgün volt. Megalkotta önmagának egy férfias változatát, hogy megerősítse magát az egyiptomi patriarchátusban.
22 évig tartó uralkodása alatt béke honolt Egyiptomban, és ugyan halálakor egy fáraóhoz méltó temetésben részesült, utódja néhány évtizeddel később elkezdte őt kitörölni a múltból. Szobrait megsemmisítették, emlékműveit megrongálták, és sok teljesítményét más fáraóknak tulajdonították. Sok modern történész ezt rituális és vallási okoknak tulajdonítja, nem pedig személyes ellenségeskedésnek, ahogy korábban gondolták. Nem kicsinyes bosszúból történt, hanem mert az akkori világszemléletbe nem fért bele, hogy Egyiptomnak női uralkodója is lehetett.
Aquitániai Eleonóra
Aquitániai Eleonóra (1122-1204) még a keresztes hadjáratokban is részt vett. A 12. században élt Eleonóra Nyugat-Európa egyik leggazdagabb nagyura leszármazottjaként már tinédzserként igen nagy vagyonra és befolyásra tett szert.
A rendkívül művelt és autonóm nő kétszer is volt királyné – egyszer francia, egyszer pedig angol –, és annyira nem szeretett meghúzódni a háttérben, hogy első férjét, VII. Lajost még a keresztes hadjárataira is elkísérte udvarhölgyeivel és 300 lovagjával. A legendák szerint amazonnak öltözött és Mária Magdolna nyughelyén indult el a hadjáratra, hogy a nők fontosságát hangsúlyozza a háborúkban.
Bár az egyház elválasztotta első férjétől, a csodaszép Aquitániai Eleonóra Anglia leendő királya, második férje, Henrik oldalán sem élvezhette zavartalanul a szerelmet. Az uralkodó odaadó barátja, Thomas Beckett jelenléte sajátos háromszöget teremt a két férfi és a királyné között, melynek tragikus véget vetett a Canterbury érsek erőszakos halála. A gyilkosság felelőssége alól Henrik, az egykori bizalmas jó barát sem vonhatta ki magát.
„Szép volt és igazságos, impozáns és szerény, alázatos és elegáns. Egy királynő, aki a világ szinte minden királynőjét felülmúlta” – írták róla Fontevrault apácái írták gyásziratukban.
Boudica, a kelták királynője
Boudica (Boudicca, Boadicea) (30-61) , a kelták királynője majdnem megfutamította a Római Birodalmat. 18 évesen Boudica feleségül ment Prasutagashoz, a mai Kelet-Anglia Iceni törzsének királyához. Amikor a rómaiak 43-ban meghódították Dél-Angliát, a legtöbb kelta törzs kénytelen volt behódolni, de a rómaiak hagyták, hogy
A rómaiak 43-ban rohanták meg Britanniát, és térdre kényszerítették a kelta birodalmat. Prasutagas is behódolt, hogy a Birodalom kényszerű szövetségeseként továbbra is hatalmon maradjon. Amikor 60-ban férfi örökös nélkül halt meg, a rómaiak annektálták királyságát, és elkobozták családja földjét és vagyonát. Azonban egy lázadó királynő visszavágott, miután embereit elhurcolták, őt nyilvánosan megkorbácsolták, lányait pedig megerőszakolták. Ő volt Boudica, aki hadsereget toborzott, lerohanta Colchestert, a rómaiak brit központját, majd Londont is, és közel 80 000 emberrel végzett.
Nero császár vissza is hívta a római erőket, de közben sikerült legyőzni Boudicát, aki lányaival együtt inkább megmérgezte magát, mintsem fogságba essen. Tacitus feljegyezte, hogy „egyik jelentés alapján majdnem nyolcvanezer brit esett el” csupán négyszáz rómaival szemben. Tacitus szerint Boudica megmérgezte magát; Dio Cassius elmondása alapján megbetegedett, meghalt és fényűző temetésben részesült.
A Királynők, akik megváltoztatták a világot dokumentumsorozat hat uralkodónőt helyez új megvilágításba. A friss, hatrészes sorozatot hazánkban decembertől a Viasat Historyn tekinthetjük meg.
