„Első látásra szerelem volt Ferenc József részéről. Gyakorlatilag azonnal a leendő jegyeseként tekintett Sisire.” Pontosan 170 éve, 1854. április 24-én házasodott össze a történelem egyik leghíresebb párja: Ferenc József császár és Wittelsbach Erzsébet, vagyis Sisi.
Erzsébet mindössze 16 éves volt, amikor hozzáment Európa egyik legnagyobb hatalmú uralkodójához, az akkor 24 esztendős Ferenc Józsefhez. „Sokáig úgy tudtuk, hogy eredetileg Erzsébet nővérét, Ilonát szánták az uralkodónak, azonban a legújabb kutatások szerint nem volt ez előre eldöntve” – mondta Faludi Ildikó muzeológus, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum munkatársa.
„Nagyon kevés volt a korban és rangban is Ferenc Józsefhez illő lány. Szóba került többek között József nádor lánya, Erzsébet is, azonban az udvari politika inkább Németországgal akarta szorosabbra fűzni a viszonyt, nem a Magyarországot jelképező József nádorral. Ahogy fogytak a jelöltek, úgy terelődött a figyelem Ferenc József unokatestvéreire, a Wittelsbach lányokra” – magyarázta a szakértő.
Ferenc József és Sisi kétszer biztosan találkoztak az első hivatalos randevú előtt, az első ilyen alkalommal a leendő királyné még csak 5, a második alkalommal 10 éves volt.
Sisi fiatal lányként félénk és melankóliára hajlamos volt. De mindig szabadon élt, rengeteget kirándult, vidéki életet. A Starnberg-tó melletti Possenhofen nyári kastélyában túrázott, lovagolt, úszott és horgászott. Szülei, a Wittelsbach család egyik ágából származó Maximilian herceg és Ludovika hercegnő engedékenyen, szeretetben nevelték nyolc gyermeküket.
Az édesanya, Ludovika Ischlbe vitte a lányait, hogy születésnapja alkalmából találkozzanak az ifjú császárral. Lehet, hogy az akkor már 18 éves Ilona lett volna az első számú kiszemelt, azonban Ferenc József számára csak Sisi létezett.
„Első látásra szerelem volt Ferenc József részéről. Gyakorlatilag azonnal a leendő jegyeseként tekintett Sisire. A lány két héttel később úgy tért haza, hogy hivatalosan is megtörtént az eljegyzés. Az esküvőig még háromszor találkoztak egymással a szerelmesek, majd 1854. április 20-án Sisi elindult Münchenből Bécsbe, hogy feleségül menjen Ferenc Józsefhez” – mesélte a muzeológus. A menyasszony 22-én érkezett meg Bécsbe, ahol ágyúdörgés és harangzúgás fogadta.
Maga az esküvő iszonyatos próbatétel lehetett a rendkívül érzékeny 16 éves lány számára. Rendhagyó módon este hétkor vonultak az oltár elé az Ágoston-rendiek templomában, majd a vendégek fogadása és díszvacsora követte a ceremóniát, sőt, az ifjú pár a bécsi népünnepélyre is kilátogatott, hogy az embereket üdvözölje egy nyitott kocsiról.
A menyasszony nem ragyogott a boldogságtól. A holtfáradt, rémült, az etikettet többször is megsértő, introvertált Sisi alig várta, hogy véget érjen az este. A nászéjszaka után az emberek azonnal megkérdezték, hogy esetleg áldott állapotban van-e. De nem, még nem teljesítették házastársi kötelezettségeiket. Erre csak két éjszakával később került sor, és az egész birodalmi elöljáróságot értesítették róla. A nászút sem jelentett feloldozást, hiszen az elfoglalt uralkodó minden hajnalban hazatért Bécsbe, hogy az ország ügyeit intézze. Ferenc József uralkodott országán, anyja pedig a menyén.
Hogyan keményítette meg a bécsi udvar Sisit? A fiatal császárné kezdettől fogva nagyon kényelmetlenül érezte magát egy olyan helyen, ahol csak a pletykák, az unatkozás és a keringők virágoztak. Egy okos nő semmit sem számított és semmire sem számíthatott az arrogáns udvarban. A könyvek és az oktatás ismeretlen dolog volt, így Erzsébetnek ki kellett harcolnia, hogy tanulhasson (például magyarul), bővíthesse a könyvtárát és szabadon sétáljon. A körülötte lévő emberek csak három témáról beszéltek: opera, Práter, Burgtheater. Amikor a császárné és férje megtekintette Shakespeare Szentivánéji álmát, Sisi kedvenc darabját, amelynek eredetijét szinte fejből ismeri, Ferenc József azt írja édesanyjának, Zsófia főhercegnőnek, hogy a darab „elég unalmas és hihetetlenül ostoba volt”.
Alig két héttel az esküvője után a Bajorországban oly szabadon nevelkedett Sisi ezt írta: „Börtönben ébredtem, / És bilincsek a kezemen…”
Bármennyire is nehéz volt az a bizonyos 170 évvel ezelőtti nap a főszereplők számára, a birodalom lakói soha nem látott szeretettel köszöntötték az új királynét, Sisiről pedig csak az elmúlt két évben két nagyköltségvetésű tévésorozat készült. Sisi a történelem egyik legnagyobb hatású nőalakja volt.
Sisi gyönyörű, legendásan hosszú haját. Hajkoronáját egy különleges, saját fejlesztésű samponnal mosta, amely nyers tojást és konyakot is tartalmazott. Napi 2-3 órát töltött frizurája ápolásával, a hajmosás pedig egy egész napot vett igénybe. Volt egy tetoválása is, amelyről kevesen tudnak. Sisi 1888-ban tetováltatott magára egy horgonyt, ezzel is kifejezve az utazás iránti szenvedélyét.
A legendás Erzsébet királyné figurája a világon mindössze két Madame Tussauds produkcióban látható: Bécsben és Budapesten. Idehaza ezekben a napokban a Kék Duna keringő dallamaival tisztelegnek a királyi esküvő emléke előtt.
