35 éve, 1989. április 27-én halt meg Budapesten Tabi László kétszeres József Attila-díjas író, újságíró, egy korszak legismertebb humoristája, aki volt keresztrejtvény-szerkesztő, drogistatanonc, biztosítási ügynök, sportújságíró, úszórovat-vezető is.
„Korunk társadalma ugyanis egyfelől elítéli és megveti a hazugságot, másrészt rákényszeríti az embert.” (Tabi László: A négy kísértés)
Tabi László 1910. október 10-én született Budapesten. Újságírói pályáját a Nemzeti Sportnál kezdte, ahol a rejtvényrovat vezetőjeként dolgozott. Humoros írásai is e lapban jelentek meg egészen a háborús idők kezdetéig. Az ukrajnai és szerbiai munkaszolgálatból 1945-ben tért haza, és az alakulófélben levő Ludas Matyi újságírógárdájához csatlakozott. Tizenegy évig volt a vicclap szerkesztője, 1957 és 1976 között főszerkesztője, 1976-ban – saját kérésére – nyugdíjba ment.
„A szerelem, a pénz, a boldogulás reményei és kudarcai nem könnyű feladványokként jelennek meg nála, mivel tisztában van természetünk, lelkivilágunk, életmódunk rugóival, indítékaival s azzal, hogy milyen szívósak a beidegződések, amelyek kinek-kinek életét kormányozzák akarva-akaratlan. Tabi László bölcsessége nem nyomasztó, keserítő, inkább felszabadító, kedvet adó.” Személyes élete fiatalkorában kiszámíthatatlan fordulatokkal zajlott – mint most olvasható önéletrajzából kiderül, volt keresztrejtvény-szerkesztő, drogistatanonc, biztosítási ügynök, sportújságíró, úszórovat-vezető.
Évtizedeken át Tabi volt az ország egyik legnépszerűbb szerzője, neve garanciát jelentett a biztos sikerre. Ontotta a színműveket, kisregényeket, kabaréjeleneteket, rádió- és tévéműsorokat szerkesztett. Derűt fakasztó írásaiban a magyar politikai kabaré gazdag hagyományaira építve lépett fel a visszásságok ellen, gondolati humorával általában a kispolgári mentalitást leplezte le.
TABI LÁSZLÓ: TÁJÉKOZTATÁS A ZSÍR ÁRÁRÓL
„Kedden a déli órákban elterjedt a híre annak, hogy a zsír kilója már 90 000 pengőbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsír ára 100 000 pengő, élénken mutatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva a feketepiacnak. Ki tud manapság 120 000 pengőt adni egy kiló zsí-rért? Mert nemcsak a zsír kerül 135 000 pengőbe, de a drágaság minden vonalon ijesztő. S ha meg is veszi valaki azt a 165 000 pengős zsírt, pusztán zsírból táplálkozni nem tud. Lehetetlen állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180 000 pengő, a fizetések nem emelkednek megfelelő arányban. 215 000 pengőt csak az tud ma zsírért adni, aki feketézik. Mert a kisember számára ez a 238 000 pengő bizony nagy pénz. 296 000 pengőért sokat kell dolgozni, s míg valaki megkeresi azt a 367 000 pen-gőt, amibe egy kiló zsír kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 470 000 pengőért, vagyis egy kiló zsír áráért sarokházat lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsír áráért, 540 000 pengőért már csak egy három-negyed kiló zsírt lehet kapni.
Itt tenni kell valamit! A 768 000 pengős zsírt csak az tudja megfizetni, akinek van annyi pénze, hogy egy kiló zsírért 920 000 pengőt adjon. Mert bizony ma ennyibe kerül egy fél kiló zsír.
1945″ (Tabi László: Színem java I.)
Színpadi munkásságára volt a legbüszkébb. Kártyavár című színművéért 1954-ben kapta első József Attila-díját, vígjátékaiért és szatirikus írásaiért 1962-ben a másodikat. A Különleges világnap, a Szegény jó Márton, a Most majd elválik, A piros sapkás lány külföldön is színre került, több művét is lefordították bolgár, cseh, német és orosz nyelvre.
Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején Fehér Klárával ők ketten uralták a magyar színpadokat. A kritika persze fanyalgott, kaptak hideget-meleget, a közönség azonban imádta őket, s a darabok táblás házakkal mentek évekig az ország valamennyi színházában.
Tabi könnyen és gyorsan írt, nagyon szerette a szigligeti alkotóházat, ahol vígjátékok tucatjai születtek a kéthetes pihenések alatt. Összesen huszonhét kötete jelent meg, s fogyott el a boltokban az utolsó darabig.
A huszonnyolcadikra kötött szerződést felbontotta a kiadó, a könyvterjesztők jelentésére hivatkozva, miszerint nincs rá igény…
A Népszabadság vasárnapi számát hosszú éveken át majd mindenki az utolsó oldalon kezdte olvasni, a sportrovatban kapott ugyanis helyet Tabi László népszerű írása, a Pardon, egy percre. A rovat megszűnése után is, szinte az utolsó percig rendszeresen írt a lapba. Súlyos betegségben Budapesten hunyt el.
