Tabi László úgy érezte, hogy összetévesztették egy házassági tanácsadóval…
Tabi László elmesélt egy esetet, amely örökre emlékezetes maradt a számára, mert Elemér nevű öreg székszomszédja bizonyára összetéveszthette egy házassági tanácsadóval, mert a következő párbeszéd zajlott le kettőjük között:
– Nőül vegyem, vagy ne vegyem nőül? Maga okos ember, a maga tanácsa számomra végtelenül becses, de most nem tudom, uram, hogy mit tegyek. Maga okos, én viszont szeretem azt a nőt.
– Szeresse, de ne vegye feleségül! – tanácsolta Tabi.
– Hát azért bocsásson meg, ez nagyon erkölcstelen tanács! – Akkor ne szeresse, de ne vegye nőül!
– És ha szabad kérdeznem, miért? Legalább az okát adná!
– Maga hány éves?
– Én nyolcvanhét… leszek. – És a kislány?
– Tizenhét… elmúlt
– Hetven év! Kicsit nagy maguk között a korkülönbség.
– Ja… ja. Láttam én már egykorúak között is nagyon rossz házasságot. Különben is, meg vagyok róla győződve, hogy kifejezetten jó, ha a férfi valamivel idősebb.
– De nem ennyivel! Most még rendben van, de húsz év múlva? Maga már százhét éves lesz, a felesége még mindig csak harminchét. Hűtlen lesz magához!
– Nem, nem lesz hűtlen. Én szeretni fogom, szeretni fogom…. és különben is, ide figyeljen. Tudja, mennyi idős lesz ő negyven év múlva?
– Na… mennyi?
– Ötvenhét. Ezt nem kalkulálta bele, ugye! Úgyhogy eldöntöttem, feleségül veszem.
– A kislány magához megy? – Hát persze, hát ő is szeret! – Ezt honnan tudja?
– Ő mondta, saját maga. Nem szereti az udvariatlan fiatal frátereket. – Mivel szoktak szórakozni?
– Mesélek neki a Bach-korszakról. Nagyon szereti a történelmet, és amikor én még egészen pirinyó gyermek voltam, akkor még élt az én drága dédapám, és mesélt nekem arról, hogy hogyan foglalták vissza Budát a törököktől. Ezt szoktam mesélni a menyasszonyomnak. – Mindig fogja szeretni a történelmet?
– A történelem egyre érdekesebb, nem gondolja? – És maga győzi majd mesével?
– Már elnézést, Tabi úr, de az az érzésem, hogy nem igazán örül az én boldogságomnak.
– Dehogynem, csak azt nem értem, mi lesz, ha öregebb lesz! – Mi lesz, mi lesz? Lecserélem egy fiatalabbra!
Forrás: Kalmár Tibor: A nagy nevettetők, Kossuth Kiadó