Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Karantén a Royal Szállóban című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Karantén a Royal Szállóban

Szerző: / 2020. október 30. péntek / Aktuális, Háttér   

Az elegáns nagykörúti Royal Szálló egyik alkalmazottján 1963. augusztus 31-én a fekete himlő tüneteit észlelték. A szállodát azonnal karantén alá vonták, és a rendelkezést csak szeptember 12-én vonták vissza.

A diagnózis feltehetően téves volt, de a hatóságokat fokozott óvatosságra késztette, hogy 1962-ben és 1963-ban Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svájcban, Svédországban és Lengyelországban is észleltek fekete himlőt. – áll az MTVA összefoglalójában. Azonnal dönteniük kellett, és a magyar orvosok akkor már emberöltőnyi ideje nem találkoztak a betegséggel. Vesztegzárat, idegen eredetű szóval karantént rendeltek el. A karantén szó a quaranta giorni olasz kifejezésből ered, amely negyven napot jelent. A Velencébe érkező hajók személyzetét ugyanis a XIV. századtól 40 napra zárlat alá helyezték, mielőtt beléphettek volna a városba.

Royal Szálló, Budapest, 1961 (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)

Az illetékesek szeptember 3-án a következő tájékoztatást adták a Magyar Távirati Irodának az intézkedésekről. „Az orvosi vizsgálatok, valamint a teljesen biztos diagnózishoz szükséges, több napot igénylő laboratóriumi eljárások alapján megállapították: a Royal Nagyszálló alkalmazottja fekete himlőben betegedett meg. Betegsége enyhe lefolyású, s remélhető közeli felgyógyulása. Ezen az egy eseten kívül eddig sem Budapesten, sem vidéken egyetlen újabb himlőgyanús megbetegedés sem fordult elő.”

A 221 külföldi állampolgár és az 525 alkalmazott nem hagyhatta el a szállodát, melyet rendőrök őriztek. A 89 magyar szállóvendéget viszont átszállították az Istenhegyi úti védőnőképzőbe, és ott különítették el őket. Budapesten oltóhelyeket állítottak fel, és aki külföldre akart utazni, annak be kellett oltatnia magát. A szállóban rekedt külföldi, főleg osztrák vendégek eleinte méltatlankodtak, de – mivel nem történt semmi riasztó, és osztályon felüli ingyenes ellátásban részesültek – kisvártatva pompásan érezték magukat.

A karanténban lévők csak az ablaküvegen át tarthattak kapcsolatot a külvilággal.

Szeptember 10-i, vasárnapi számában a Népszava munkatársa telefonos riportban számolt be a karanténban történtekről. Elsőként Kenneth Keller, az Amerikai Egyesült Államok budapesti alkonzulja adott telefonos interjút:„Minden tekintetben gondunkat viselik, mint egy luxus óceánjárón.” A vesztegzár szenzációja azonban a szombati műsoros est és bál volt:

„Adminisztrátorok és műszaki dolgozók énekszámokkal léptek fel, egy felszolgáló, aki a KISZ-együttesnek volt a tagja, népi táncokat adott elő, fellépett a berlini rádió énekese, bolgár artisták pantomim számokat mutattak be. A nemzetközi »ki mit tud«-ot egy svájci újságíró konferálta németül. A kétórás műsor után két tánc- és egy népi zenekar kíséretével az egész társaság táncra perdült. Óriási volt a siker, emelkedett a hangulat, az éjjel egyig tervezett bált reggel négyig meg kellett hosszabbítani.”

A világlapok rendszeresen tudósítottak a Royal Szállóról, Budapest 1956 ősze óta nem szerepelt ennyit a nyugati sajtóban. Az öt világrész huszonhat országából érkezett szállóvendégek elismerően nyilatkoztak a pazar ellátásról, a minőségi kiszolgálásról és a figyelmes gondoskodásról a nemzetközi sajtó tudósítóinak, akik közül a karantén miatt néhányan Budapestre is ellátogattak.

Vendégek a Royal Szállóban, Budapest, 1962 (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)


A karantén feloldását követően örömujjongás tört ki.

Szeptember 13-án végül mindenki kipihenten, néhány kilót felszedve, kicsattanó egészségben hagyta el a karantént, amiről számos európai lap címoldalon számolt be. Később legendás történetek kaptak lábra arról, hogy az egykori szállóvendégek a budapesti karantén egyéves évfordulóján egy osztrák kisvárosban „himlőbált” tartottak. Azóta sem derül ki azonban hitelt érdemlően, hogy a szóban forgó megbetegedés valóban fekete himlő volt-e.

A kívül rekedt budapestiek a hotel előtt bámészkodtak, és azt találgatták, milyen fényűző élet folyik a külvilágtól elzárt szállóban. Sokan biztosra vették, hogy a karantén leple alatt gondosan összehangolt titkosszolgálati akció zajlik. Gondolataikban a valóság önkéntelenül összekapcsolódott a fikcióval, mert a mozik az év tavaszán mutatták be a Meztelen diplomata című filmet. Palásthy György filmrendező akció-vígjátéka Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című kalandregényéből készült csinos színésznőkkel és kiváló színészekkel.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek