Teljes gazdagságában még áttekinthetetlen Krúdy Gyula életműve. Egyik főhőse, Szindbád az Ezeregyéjszakából lép át Krúdy korának magyar valóságába s egyszerre meseszerűvé teszi az álom, a hangulat, az ízek, a zene eszközeivel újra felidézett világot.
A hétköznapi valóságot a csoda zománca vonja be; a múlt szivárványos fényeiben varázslattá lesz a történelem és a jövő. Alakja olyan, mintha az író maga teremtette volna egy ihletett órán. Krúdy Gyula a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója; többet írt, mint Jókai vagy Mikszáth, s hatalmas életművének jelentős része máig vidéki újságok oldalain lappang.
A századfordulóig majdnem félezer elbeszélést írt, a lapokban hét kisregénye jelent meg, novelláskötetet is kiadott. 1911-ben a Szindbád ifjúsága és utazásai című kötetben teremtette meg Szindbád alakját, s egyben saját költői alteregóját is. A Szindbád-történetek középpontjában az utazás, az eltűnt idő utáni vágyakozás, a jelen sivársága elől való menekülés áll. A mitikus hajós alakja tűnik fel a Francia kastély, a Szindbád: A feltámadás, a Szindbád megtérése és a Purgatórium lapjain is. A Szindbádból a színészkirály, Latinovits Zoltán főszereplésével Huszárik Zoltán készített felejthetetlen filmet.
Szindbád Fesztivál – Krúdy Napok
Krúdy Gyula íróra, a város szülöttére emlékeznek a hét végén Nyíregyházán, ahol irodalmi események és kiállítások mellett színes programokkal idézik fel az író emlékét és korát.
Kovács Ferenc, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely polgármestere hétfőn sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Szindbád Fesztivál – Krúdy Napok nevet viselő, háromnapos program során koszorúzásokkal, kiállításokkal, vetélkedővel, vásári forgataggal és az író kedvenc ételeinek elkészítésével emlékeznek majd Krúdy Gyulára.
A város kulturális központját vezető Cservenák László tájékoztatása szerint pénteken délelőtt megkoszorúzzák a 120 ezres nagyvárosban az író szülőházát, illetve emlékművét a színház előtti Bessenyei téren, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumnál pedig ünnepi megemlékezést tartanak.
A nyitónapon Szindbád nyomában címmel Krúdy műveinek hatására született alkotásokból nyílik kiállítás a helyi Pál Gyula Teremben, míg a könyvtárban tíz helyi középiskola informatikus diákjainak weboldalkészítő vetélkedőjének eredményét hirdetik ki, valamint irodalmi zenés előadást tartanak.
Szombat reggeltől a nyíregyházi Kossuth téren vásári forgatag várja az író műveinek kedvelőit korhű ruhákba öltözött szereplőkkel, gólyalábasokkal, mutatványosokkal. Az egész napos programban fellép a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar, a Gombóc együttes, rendeznek vásári komédiát Pletykás asszonyok címmel, míg Krúdy világának „dzsentriritmusait” az Everdance Táncszínház idézi vissza. Felhangzanak az író leghíresebb regényeinek és elbeszéléseinek részletei is, majd az Artézis zenekar koncertje zárja a második napot.
Vasárnap délelőtt nyílik Németh Erika szobrászművész Krúdy asszonyai című kiállítása a Júlia Gyógyfürdőben, míg az író kedvenc üdülőhelyén, a városhoz tartozó Sóstógyógyfürdőn korhű zene hangzik fel az Aquaris Élmény Gyógyfürdőben. A nyírségi üdülőközpont egyik éttermében – a valamikori Vigadó mellett, ahol Krúdy rendszeresen volt vendég – elkészítik az író kedvenc ételeit. Az étlapon tizennégy étel szerepel majd, így például előételként hideg libamáj zsírjában, lilahagymával, főételként tárkonyos borjúragú leves, sült kacsacomb párolt káposztával, csirkemell prímás módra, pacalpörkölt füstölt csülökkel, velővel töltött sertésborda, rántott ponty, desszertként pedig Krúdy kedvelt palacsintaváltozatai túróval, csokival, dióval ízesítve.
Kovács Ferenc a sajtótájékoztatón elmondta: a város szeretné megkapni az államtól a volt rádió épületét, hogy abban Krúdy-emlékszobát vagy irodalmi múzeumot rendezhessenek be.
