2011-ben is folytatódnak a Matinékoncertek a Művészetek Palotájában. A hangversenyek az első félévben a magyar zene történetének legnagyobb alakjait mutatják be.
Liszt,a legenda
Liszt, a csodagyerek, Liszt, a zongoravirtuóz, Liszt, a programzene elhivatottja, a szimfonikus költemények mestere, Liszt, a nők bálványa, Liszt, a pesti árvízkárosultakért koncertező, Liszt, az abbé, Liszt, a Zeneakadémia alapítója, Liszt, a nagy rögtönző, Liszt, a Bartókig–Schönbergig előremutató újító. És mind eközben Liszt, Európa vándora, a Bécsben, Párizsban, Weimarban, Rómában és Budapesten egyaránt otthonosan mozgó világpolgár.
2011. január 22. – május 31-ig a Müpa előcsarnokában Liszt Ferenc életútjának fő állomásait lehet megtekinteni.
„Liszt nem egyszerűen hírhedett zenésze a világnak, akinek az
emléke lassan, de biztosan elenyészik a hangokkal együtt, hanem
jelenség. A maga idejében a leghíresebb magyar. Abban
bízott, hogy zenéje a jövőbe vetett gerely, egy generációval később
találja majd el a hallgatót. A mai hallgató mégis mintha
azon igyekezne, hogy a múltba merengjen Lisztet hallgatva. Pedig
Liszt bizonyos értelemben valóban a jövőben élt. Tudta, mi a
PR, tudta, hogy a jótékonyság nemcsak szép dolog, de befektetés
is, tudta, hogy összetéveszthetetlenek kell lenni. Jól tudta: két akkord
után ma is halljuk, ha Liszt zenéje szól. Ha egy hosszú, egyenes
hajú, ősz férfit látunk, ma is azt mondjuk: Liszt Ferenc-frizurát
hord. Csak közben azt felejtettük el, hogy Liszt mindezt valamilyen
célból tette: azt akarta, hogy hallgassuk a zenéjét, nézzük a példáját,
kövessük vagy vessük el. Ne felejtsük el.
Mi vagyunk a jövő. Csak hagyni kell, hogy eltaláljon az a gerely.”
Fáy Miklós
Egy bicentenáriumi ünnepi év is kevés ahhoz, hogy e mozgalmas életet, gazdag szellemi hagyatékot teljes egészében bemutassák. A február 20-i két Müpa-beli matinékoncert (délelőtt 11-kor és délután 4-kor) mégis arra vállalkozik, hogy a monumentális Liszt-életpálya legjellemzőbb pilléreit megjelenítse.
Liszt és a zongora
A legfiatalabb zongorista generáció egyik, már nemzetközi színtéren is kiemelkedő egyénisége, Fülei Balázs ad ízelítőt mindabból, ami egy képzeletbeli Liszt és a zongora tanulmányba foglalható. Virtuóz etűdök mellett egy elmélyült Legenda, még a Rákóczi-indulót idéző rapszódia is megszólal, s a csodás programot a nagy utazó Zarándokévek sorozatának egyik legszebb darabja, a Velence és Nápoly fejezet Tarantellája zárja. A hangverseny második részének a ritkán hallható, férfikarra és zongorára írt A négy elem szerepel, amelynek utóbb komponált nyitánya Lés Préludes címen vált Liszt legnépszerűbb szimfonikus költeményévé.
Az elveszettnek hitt darab 1996-os ősbemutatóján is a hangversenyen közreműködő Honvéd Férfikar, az ország egyetlen hivatásos férfikórusa énekelt, amely egyedülálló hangzásával vívta ki tekintélyét szerte Európában. Strausz Kálmán karnagy, a világhírű Budapesti Nemzetközi Kórusverseny egyik alapítója, több mint másfél évtizeden át az MR Énekkar vezető dirigense koncertezés mellett mesteriskolákat vezet Olaszországban, Németországban és az Egyesült Államokban, állandó tagja számos nemzetközi kórusverseny zsűrijének Európa-szerte.
