Idén immár negyedik alkalommal adták át a Rotary Irodalmi Díjat (RID). Az elismerést Lovas Ildikó A kis kavics című regényével vívta ki.
Lovas Ildikó A kis kavics c. regénye nyerte el idén a Rotary Irodalmi Díj szakmai zsűrijének az elismerését. A regény két főszereplője Kozma Léni, a szabadkai tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propaganda-gépezet tehetséges dokumentumfilm rendezője, a „két kis kavics”, ahogy magukat nevezik, nevezték. De valóban kis kavicsok vagyunk-e a történelem fogaskerekei között, s ha igen, akkor meg tudjuk-e akasztani a kerekek forgását, vagy összemorzsolódunk közöttük? Talán ez a fő kérdése a regénynek, de még több érdekes kérdést is fölvet: a negyvenfelé közeledő szingli nő helyzete egy vidéki kisváros tanári karában, vagy, hogy gyilkosság áldozata-e az iskola padlásán talált hulla, vagy öngyilkosság történt?
Lovas Ildikó a Kalligramnál megjelent előző két könyve a Kijárat az Adriára (Kalligram, Pozsony, 2005) illetve a Spanyol menyasszony (Kalligram, Pozsony, 2007), ez utóbbi már az első Rotary Irodalmi Díj 8-as listáján is szerepelt 2008-ban. A döntés az idei évben sem volt könnyű, a szakmai zsűri véleménye szerint azonban Lovas Ildikó regénye felelt meg leginkább a Rotary eszmeiségének, s az írónő várhatóan a későbbiekben is képviselni fogja ezt a szellemiséget.
A Rotary Irodalmi Díjat a Rotary Club Budapest-Tabán alapította 2008-ban. Ebben az elismerésben részesülhet az a könyvhéttől-könyvhétig, magyar nyelven megjelent, eredeti irodalmi alkotRotary Irodalmi Díjat a Rotary Club Budapest-Tabán alapította 2008ás – regény, novella, verseskötetet –, amely magas irodalmi értékén túl, leginkább kifejezi a Rotary eszmeiségét. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap. Korábban Lator László, Darvasi László és Szilasi László vehette át az elismerést.
A díj honlapja szerint az odaítélésről kuratórium dönt felkért zsürorok javaslata alapján. A kuratórium elnöke Sumonyi Zoltán költő, író, a magyar P.E.N. Klub ügyvezető alelnöke, tagja Gömöri György Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i egyetem professzora, és Ilia Mihály irodalomtörténész, a szegedi egyetem professzora. A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos.
Idén a következő művek kerültek föl a „nyolcas listára”:
Böndör Pál: A holdfény árnyékában Regény (Nyitott Könyvműhely)
Lovas Ildikó: A kis kavics Regény (Kalligram)
Horváth Péter: Bogárvérrel (Áltörténeti)- Regény (Noran Libro)
Nádas Péter: Fantasztikus utazáson Esszék (Jelenkor)
Varga Mátyás: parsifal, parsifal Versek (Magvető Kiadó)
Tóth Krisztina: Pixel (Magvető Kiadó)
Buda Ferenc: Világ, világom Önéletrajzi regény (Holnap Kiadó)
Rakovszky Zsuzsa: VS (Magvető Kiadó)
A szűkített listán már csak három mű szerepelt: Horváth Péter, Lovas Ildikó és Tóth Krisztina alkotása.
Horváth Péter: Bogárvérrel (Áltörténeti)- Regény (Noran Libro)
Horváth Péter regényének főhősét 1485-ben, tizenkét éves korában keresztelik meg, innen indul a cselekmény. Az előzményeket is elmondja a regényhős, de a fontosabb dolgok csak ezután következnek. A regény tehát Mátyás király uralkodásának késői korszakában játszódik; a szereplők nagy várakozással gondolnak az igazságos király halálára, és az őt követő uralkodóra. Még Selmec bányászvároska lakói is belekeverednek a történelembe, titkos események vannak a háttérben, amelyek Corvin János vagy Ulászló cseh király érdekében szövődnek.
– Nem történelmi regény, bár sok történelmi utalás van benne, de a történetek egészen máig, saját korunkra mutatnak. Például a főszereplőt besúgónak használó apát manipulációi, s ennek a szerepnek a megszervezése nem minden aktualitás nélküli írói fogás.
Tóth Krisztina: Pixel (Magvető Kiadó)
Az eredetileg költőként induló Tóth Krisztina második komolyabb kísérlete ez a kötet a fikciós széppróza területén, és ahogy költészetének érettebb szakaszában, ugyanúgy immár rutinos prózaíróként is rendkívül tudatos, írói lépéseit előre eltervező-kiszámító alkotónak mutatkozik. Ez nem pusztán egy-egy szöveg megformálását jelenti, hanem az alkotópálya szakaszait átlátó-megtervező művészi idea, elképzelés is ott munkál a művek mögött. Az új novelláskötet fényében előző prózakötetei (tárcanovellák gyűjteményei) is mintha a felkészülést, az előkészületet szolgálták volna erre a könyvre. Nem csoda tehát, hogy a Pixel című kötet első síkján jelentkező rendszert (a testrészek, testtájékok szövegképző motívummá emelését), ha nem is felülírják, de finoman átrajzolják, kibillentik a szövegek szekundér ismétlődései: egy szereplő sorsának, történetének újbóli, esetleg megváltozott nézőpontból vagy idősíkból bemutatott felidézése egy későbbi elbeszélés részletében.
