Az ötvenhét évvel ezelőtt Tokióban – Ázsiában első alkalommal – megrendezett olimpiai játékokon 182 sportoló képviselte hazánkat. 2021-ben 169 magyar versenyző indul, plusz hét tartalék. Magyar „legek” az olimpiák történetéből.
„Ígérjük, hogy a szabályokat tiszteletbe tartva és betartva, a fair play, az elfogadás és az egyenlőség szellemében veszünk részt az olimpiai játékokon. Szolidárisak vagyunk egymással, és a doppingolás, a csalás és a diszkrimináció bármilyen formája nélkül kötelezzük el magunkat a sport mellett. Tesszük ezt a csapataink megbecsülésére, az olimpizmus alapelveinek tiszteletben tartásával és azért, hogy a világot jobbá tegyük a sport által” – hangzik a megújult olimpiai eskü.
Zseniális vívók, akiket évtizedekig nem lehetett letaszítani a trónról, verhetetlen vízilabdázók, úszófenomének, kajak-kenusok, tornászok, birkózók, ökölvívók, öttusázók magyar “legek” az olimpiák történetéből.
A nyári olimpia rendezési jogát Tokió 2013. szeptember 7-én nyerte el, 2021-ben július 23-án kezdődik hivatalosan a tokiói olimpia, és augusztus 8-ig tart. Az is eldőlt, hogy az ugyancsak elhalasztott paralimpiára – amely eredetileg 2020. augusztus 25. és szeptember 6. között zajlott volna – 2021. augusztus 24-től szeptember 5-ig kerül sor.
Tokióban 23 sportágban és 28 szakágban 169 magyar versenyző indul, plusz hét tartalék. A legnagyobb csapat – hagyományos módon – az úszóké 34 fővel.
Japán nézők sem lehetnek a július 23-án kezdődő tokiói olimpia versenyein, az esemény így teljesen zárt kapus lesz. A japán fővárosban megrendezésre kerülő versenyeken a külföldi szurkolók részvételét már tavasszal megtiltották.
Messziről kitűnik a Japán főváros szívében lévő Magyar Kulturális Intézet, ugyanis nemcsak magyar zászló leng a bejárat felett.
Az első aranyérem
Az első magyar olimpiai aranyérem az athéni első olimpián, 1896. április 11-én született Hajós Alfréd révén, aki a 100 méteres gyorsúszást, majd egy órával később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében. (Hajós játszott az első hivatalos magyar futballmérkőzésen és tagja volt az első magyar futball bajnokcsapatnak is. Visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közösen készített stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924-es olimpia művészeti versenyén, ahol az első díjat nem adták ki. Így Hajós az újkori olimpiák történetében az egyetlen, aki a sport és a művészeti versenyben is győzött. Az általa tervezett margitszigeti fedett Sportuszoda ma az ő nevét viseli, s ő építette többek közt az újpesti Megyeri úti sporttelepet és a debreceni Arany Bika Szállodát is.)
A magyar sport első női olimpiai bajnoka Elek Ilona tőrvívó lett, aki 1936-ban Berlinben állhatott a dobogó legmagasabb fokára, öt nappal megelőzve a magasugró Csák Ibolyát. (Elek Ilona tizenkét év kihagyás után, az 1948-as londoni olimpián szintén aranyérmet szerzett, majd 1952-ben, 45 évesen Helsinkiben ezüstérmes lett. A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) első női tiszteletbeli tagjaként elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát, számos táncdalt és sportindulót komponált, később egy nagyvállalat igazgató-helyettese volt.)
Akik a legtöbb olimpán részt vettek
A magyar férfi sportolók közül a legtöbb olimpián Gerevich Aladár vívó vett részt: 1936-tól 1960-ig valamennyi játékon ott volt és mindegyiken győzött a kardvívásban (Londonban kétszer: egyéniben és csapatban is). Hét aranyérmével ő minden idők legeredményesebb magyar olimpiai bajnoka, az aranyak mellé egy ezüst és két bronzérmet is nyert (egyik bronzérmét a tőrcsapat tagjaként szerezte). Ő az egyetlen, aki ugyanabban a versenyszámban hat egymást követő olimpián is aranyérmes tudott lenni. Gerevich Aladár három évtizeden át tartozott a legjobb vívók közé. Első olimpiai bajnokságát 1932-ben, huszonkét éves újoncként, a hetediket 1960-ban, ötvenévesen nyerte, a magyar sportolók közül ő szerzett legidősebben aranyérmet, s teljesítményének értékét növeli, hogy a II. világháború miatt két olimpia kimaradt az életéből. Korszerű kardvívás címmel könyvet írt, versenyzői pályája után edzősködött. 2010-ben, születésének századik évfordulója alkalmából az ő nevét vette fel a budapesti Nemzeti Sportcsarnok.
A nők közül a legtöbb ötkarikás játékon Rejtő Ildikó tőrvívó vett részt: 1960-tól 1976-ig öt olimpián volt jelen és valamennyin a dobogóra állhatott: 1964-ben, Tokióban aranyérmes lett, ezen kívül három ezüst- és két bronzérmet is szerzett.
A 2021-ben megtartott 2020-as tokiói olimpia női tőrválogatott negyedik embere, Mohamed Aida átvette Rejtő Ildikótól a stafétát: magyar csúcstartóként a hetedik olimpiájára készülhet.
Magyarország 10 aranyérmet szerzett a XIV. nyári olimpián
1948. július 29-én kezdődött meg a XIV. nyári olimpia, az első a rossz emlékű 1936-os berlini játékok és a világégés után. Magyarország 10 aranyérmet szerzett, voltak nagy hiányzók és debütáló országok, a szerencsések pedig már a televízióban is nyomon követhették az eseményeket.
London már az 1944. évi játékok megrendezésére jogosult volt, a brit főváros Budapest, Lausanne, Helsinki és Athén előtt ért célba, de – mint kiderült – hiába. A szervezők azonban nem adták fel: Lord Burghleynek, a brit olimpiai testület elnökének vezetésével meggyőzték a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy London kapja a következő, 1948-as olimpiát, immáron másodszor; az elsőt 1908-ban rendezték.
Az olimpián 1948. július 29. és augusztus 14. között 59 ország 4104 versenyzője vett részt, akik 20 sportág 136 versenyszámában álltak rajthoz. A háborúban vesztes országok közül csak a németeket és a japánokat nem hívták meg, a Szovjetunió pedig csak megfigyelőket küldött.
A legtöbb érem birtokosai
A nők között Egerszegi Krisztina úszó és Keleti Ágnes tornász szerezte a legtöbb olimpiai bajnoki címet, öt-öt aranyérmet.
Egerszegi három egymást követő olimpián – 1988-ban Szöulban (mindössze 14 évesen), 1992-ben Barcelonában és 1996-ban Atlantában – nyerte meg a 200 méteres hátúszást, Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott, s az aranyak mellett egy-egy ezüst- és bronzérmet is szerzett. (Egerszegi, avagy ahogy az egész ország ismeri, Egérke Dawn Fraser után a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött. 2001-ben a Magyar Olimpiai Bizottság védnökségével a Nemzeti Sport című napilap által rendezett szavazáson a XX. század legjobb magyar női sportolójává választották.)
A tornász Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer csapat tagjaként győzött, ezek mellett három ezüst- és két bronzérmet is szerzett. (Keleti Ágnes a melbourne-i olimpiáról nem tért haza, 1957-ben Izraelben telepedett le. Az ottani tornasport megteremtője, 1958-1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya, közben 1959-1960-ban az olasz válogatott edzője volt. 2004-ben a Nemzet Sportolójává választották.)
A leghosszabb ideig élt olimpiai bajnokok
A magyar és az egyetemes sport legidősebb élő olimpiai bajnoka az 1913-ban született Tarics Sándor, aki a vízilabda-válogatott tagjaként nyert az 1936-os berlini játékokon. (Tarics 1949-ben az Egyesült Államokban telepedett le, s földrengésbiztos épületek tervezésével lett nemzetközi hírű építészmérnök, számos szabadalom birtokosa.)
A magyar sport történetében akadt még a századikat elérő, sőt túl is lépő olimpiai bajnok: ő Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a nyári olimpiák legidősebb aranyérmese.
A magyar olimpiai legek
Magyar szempontból a legeredményesebb olimpia az 1952-es helsinki XV. nyári játékok voltak: a magyar sportolók 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a 3. helyet szerezték meg.
A 100. magyar olimpiai aranyérmet 1972-ben a müncheni játékokon a birkózó Hegedűs Csaba, a 150. aranyérmet 2004-ben Athénban Nagy Tímea női párbajtőrvívó szerezte meg.
Az eddigi legtöbb magyar olimpiai aranyérem vívásban (34) született, ezt követi az úszás (23), valamint a kajak-kenu és a birkózás (19-19).
Az olimpiák történetének 160. magyar aranyérmét a férfi vízilabda-válogatott szerezte Pekingben. A magyar csapat a sportág történetében rekordot beállítva sorozatban harmadszor győzött (a brit válogatott 1908-ban, 1912-ben és 1920-ban állhatott a dobogó felső fokára), s idén eddig példátlan negyedik olimpiai bajnoki címére készül. A férfi vízilabda-válogatott elképesztő sikereket ért eddig el: kilencszeres olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok és tizenháromszoros Európa-bajnok, ezzel a világ legsikeresebb vízilabda-válogatottja.
