A 104. életévében elhunyt Keleti Ágnes Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, és – haláláig – a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt.
Az 1921. január 9-én született Keleti Ágnes – aki január 2-án hunyt el – Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt.
A Nemzeti Tornaegylet versenyzőjeként 1940-ben nyerte első magyar bajnokságát. A II. világháborút bujkálva, álnéven élte túl. Az 1948-as londoni olimpián a válogatott csapat tagja volt, de az egyik edzésen megsérült, így nem indulhatott a versenyen. Az 1949-es budapesti főiskolai világbajnokságon négy aranyat nyert.
Keleti – aki jövő csütörtökön ünnepelte volna 104. születésnapját – 1952-ben, Helsinkiben műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett.
Pályafutása csúcsára 1956-ban, Melbourne-ben ért fel: talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni.
Az 1952-es helsinki olimpián műszabadgyakorlatával (ma talaj) aranyérmet nyert, a csapattal ezüstérmes lett. Az 1954-es világbajnokságon felemás korláton arany-, csapattal ezüst-, gerendán pedig bronzérmes lett.
Az 1956-os melbourne-i olimpián a kéziszercsapat tagjaként, továbbá műszabadgyakorlatban, gerendán és felemáskorláton bajnok lett, egyéniben és csapatban ezüstérmet szerzett.
1947-1955 között különböző szereken 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, és hétszeres csapatbajnok volt.
A magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, tíz olimpiai érmével (5 arany, 3 ezüst, 2 bronz) ő volt Magyarország legtöbb ötkarikás medállal rendelkező női sportolója.
Az 1956-os melbourne-i olimpiáról nem tért haza, 1957-ben Izraelben telepedett le. Először az izraeli, majd az olasz női válogatott edzője volt. Később az izraeli Testnevelési Főiskola vezető tanára, utána sportiskolájának vezetője lett. Ezt követően izraeli sportegyesületeknél edzősködött.
Az 1980-as évektől egyre sűrűbben látogatott Magyarországra. 1992-ben a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának alapító tagja volt. 2021-ben róla nevezték el az Újpesti Torna Egylet tornacsarnokát és az izraeli szertorna-bajnokságot.
2016-ban Tarics Sándor halála után a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok, 2019-ben a világ legidősebb még élő olimpiai bajnoka, 2023-ban pedig a világ legmagasabb kort megélt olimpiai bajnoka lett.
Tíz olimpiai érmével a legeredményesebb magyar sportolók rangsorában Gerevich Aladár (10 medál/7 arany) mögött a második, öt aranyérmével minden idők ötödik legeredményesebb magyar olimpikonja.
Keleti 2024- december 25-én, szerdán szívelégtelenséggel és légzési nehézségekkel került kórházba, ahol tüdőgyulladást állapítottak meg nála. Az ötszörös olimpiai érmes tornásznő 2025. január 2-án hunyt el, halálával Charles Coste lett a legidősebb élő olimpiai bajnok, a francia kerékpáros az 1948-as játékokon lett aranyérmes.
Több szakkönyv írásában is közreműködött, mozgalmas életútjára Egy olimpiai bajnok három élete című önéletrajzi könyvében emlékezett. 2020-ban KELETI 100 „Mert szeretek élni” címmel jelent meg könyv róla.
2022-ben Oláh Kata rendezésében film készült róla Aki legyőzte az időt címmel. A film a 2023-as milánói FICTS Nemzetközi Sportfilm Fesztiválon elnyerte a zsűri „Mention d’Honneur 2023” különdíját, itthon a Bujtor István Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilm díját (2024). Díjai: Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat (1951), A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951), A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954), MOB Olimpiai aranygyűrű (1995), Női Sportolók Nemzetközi Hírességeinek Csarnokának tagja (2001), Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) Hírességek Csarnokának tagja (2002), MOB-érdemérem (2003), A Nemzet Sportolója (2004), A Magyar Tornasport Halhatatlanja (2008), Magyar Tornasportért Díj (2011), Elnöki érdemérem (2011), Prima Primissima díj (2015), Izrael-díj (2017), Pro Urbe Budapest (2019), Újpest díszpolgára (2020), A Magyar Sportújságírók Szövetségének életműdíjasa (2021), Fair Play Életműdíj (2021), Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) Életmű-díj (2021), A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2021), Budapest díszpolgára (2021).
Arra a kérdésre, hogy mit adott a magyar olimpiai mozgalomnak a csaknem 104 évet élt Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, Gyulay Zsolt, a NOB elnöke úgy reagált: „képviselte mindazt, amit az olimpizmus, a sport, az élet magában rejt, hiszen soha nem adta föl”.
„Csak hálásak lehetünk, hogy ismertük, hálásak lehetünk, hogy példakép volt. Amikor mellette voltunk, senkinek nem jutott eszébe panaszkodni”
– emlékezett vissza. – „Magyarországnak adott a legtöbbet, de pontosan tudom, hogy külföldön is mennyire megbecsülték és mekkorát alkotott a sport területén” – emelte ki.
A mai generáció számára Keleti Ágnes és azok a sportolók, akik ötvenes években sikeresek voltak, nem sokat jelentenek, de a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Olimpia Akadémia, a hagyományápoló körök tevékenysége révén emlékezni lehet rájuk, és arra, hogy „voltak olyan időszakok, amikor ezek a sportolók mutatták a fényt az alagút végén és fantasztikus életerőről, aktivitásról tettek tanúbizonyságot”.
A magyar sport történetében már korábban is akadt a századikat elérő, sőt túl is lépett olimpiai bajnok: Tarics Sándor vízilabdázó, 1936 aranyérmese.
