Magyar szerző, Horváth Viktor munkáját is elismerte az Európai Unió a 64. Frankfurti Könyvvásáron.
Horváth Viktor személyében magyar szerzőt is irodalmi díjjal tüntetett ki az Európai Unió a 64. Frankfurti Könyvvásáron – jelentette be kedden Brüsszelben Androulla Vassiliou oktatásügyért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos. Horváth Viktor Török tükör című regénye nyerte el az Európai Unió Irodalmi Díját.
Az EU irodalmi díját a tagországok valamelyikében élő, újonnan feltűnt szerzőknek ítélik oda.
Idén az osztrák Anna Kim, a horvát Lada Žigo, a francia Laurence Plazenet, az ír Kevin Barry, az olasz Emanuele Trevi, a litván Giedra Radvilavičiute, a norvég Gunstein Bakke, a lengyel Piotr Paziński, a portugál Afonso Cruz, a szlovák Jana Beňová és a svéd Sara Mannheimer mellett a magyar Horváth Viktor került a díjazottak közé. A jelentős európai könyves szervezetek által 2009-ben alapított „kis Nobel-díj” célja, hogy reflektorfénybe állítsa a kiemelkedő tehetségeket, és elősegítse a díjazott művek nemzetközi terjesztését.
Horváth Viktor 1962-ben született Pécsett. Az egyetem elvégzése közben és után művészetszervezőként és újságíróként dolgozott, majd gimnáziumokban tanított. 2001-től a Pécsi Tudományegyetemen óraadóként versfordítást és vers-formatörténetet tanított. 1994 óta publikál novellákat, versfordításokat, regényeket és néha tanulmányokat. Három gyermeke van; volt tanár, művészetszervező, munkanélküli, újságíró, bébiszitter és bérköltő. A műfordítói munkával összefüggésben középkori versstruktúra elméletet, formatörténetet, műfordítást tanít a Pécsi Tudományegyetemen.
Könyvei: Át avagy New York-variációk (JAK–Ulpius-ház, 2004); Török tükör (regény, Jelenkor, 2009); Diótörő (verses mese, Jelenkor, 2011); A Kis Reccs (utaztató regény, Jelenkor, 2012).
Horváth Viktor: Török Tükör
A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő.
Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.
Horváth Viktor az európai kultúra legfontosabb értékeit szerepelteti és népszerűsíti regényében, többek között a toleranciát és a békés egymás mellett élést. A Török tükör magával ragadó és játékos nyelven mutatja meg, hogy egy kultúra nem más kultúrák ellenében, hanem más kultúrákkal együtt alakul, formálódik és nem létezhet azok kontextusa nélkül.
Az unió irodalmi díja egyfelől ötezer euró jutalommal, másfelől azzal jár, hogy a díjazott szerző könyve előnyt élvez abban az uniós programban, amelyben kötetek más nyelvekre történő fordítását támogatják.
