1990. augusztus 3-án az Országgyűlés Göncz Árpádot köztársasági elnökké, Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választotta. A képviselők elfogadták az önkormányzati törvényt, s határozatot hoztak a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről, székhelyéről, illetve a köztársasági megbízottak működési területét meghatározó régiókról.
Magyarországon az I. világháborút követően 1918. november 16-án kiáltották ki a népköztársaságot, az állami főhatalmat 1919 elejéig a Károlyi Mihály miniszterelnök vezette népkormány gyakorolta. Amikor Károlyi 1919. január 11-én lemondott a kormányfőségről, a Nemzeti Tanács ideiglenes köztársasági elnöki minőségben államfői hatáskörrel ruházta őt fel.
1990. augusztus 3-án az Országgyűlés Göncz Árpádot köztársasági elnökké, Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választotta. Göncz Árpád elnökségének tíz éve alatt törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy ízben ő maga kezdeményezett törvényt, indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Államfőként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 országban, ő volt az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában. Sok kitüntetést vehetett át, több rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város pedig díszpolgárává avatta.
Elnöksége idején Göncz Árpád volt Magyarországon a legnépszerűbb politikus, bár a tíz év alatt voltak olyan intézkedései (például a taxisblokád idején, vagy amikor ellenállt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökei leváltásának), amikor rendkívül nehéz politikai csatákat kellett megvívnia.
Magyarország államfői 1919 óta:
1919. január 11-1919. március 21. – gr. Károlyi Mihály
(ideiglenes köztársasági elnök)
1919. március 21-1919. augusztus 1. – Garbai Sándor
(a Forradalmi Kormányzótanács és a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elnöke)
1919. augusztus 1-1920. március 1. – Az államfői tisztség betöltetlen maradt.
1920. március 1-1944. október 16. – Horthy Miklós
(kormányzó)
1944. október 16-1945. – Szálasi Ferenc
(„nemzetvezető”)
1945-1946. február 1. – Az államfői tisztség betöltetlen maradt.
1946. február 1-1948. augusztus 3. – Tildy Zoltán
(köztársasági elnök)
1948. augusztus 3-1949. augusztus 23. – Szakasits Árpád
(köztársasági elnök)
1949. augusztus 23-1950. április 24. – Szakasits Árpád
(az Elnöki Tanács elnöke)
1950. május 8-1952. augusztus 14. – Rónai Sándor
(az Elnöki Tanács elnöke)
1952. augusztus 14-1967. április 14. – Dobi István
(az Elnöki Tanács elnöke)
1967. április 14-1987. június 25. – Losonczi Pál
(az Elnöki Tanács elnöke)
1987. június 25-1988. június 29. – Németh Károly
(az Elnöki Tanács elnöke)
1988. június 29-1989. október 23. – Straub F. Brunó
(az Elnöki Tanács elnöke)
1989. október 23-1990. május 2. – Szűrös Mátyás
(ideiglenes köztársasági elnök)
1990. május 2-1990. augusztus 3. – Göncz Árpád
(ideiglenes köztársasági elnök)
1990. augusztus 4-2000. augusztus 4. – Göncz Árpád
(köztársasági elnök)
2000. augusztus 4-2005. augusztus 4. – Mádl Ferenc
(köztársasági elnök)
2005. augusztus 5-2010. augusztus 5. – Sólyom László
(köztársasági elnök)
2010. augusztus 6-2012. április 2. Schmitt Pál
(köztársasági elnök)
2012. április 2-2012. május 9. Kövér László
(az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket)
2012. május 10-től Áder János
(köztársasági elnök)
