Milyen köntösben jelenik meg a vágy, az erotika és a meztelenség a magyar film történetében? Valóban Erósz mozgatja-e itt a szálakat? Milyen Jancsó Miklós cannes-i filmfesztiválon rendezői díjat nyert Még kér a nép című filmje az erotika tükrében?
A Cannes-ban rendezői díjat nyert film koreografált, kollektív táncok formájában jeleníti meg a századforduló agrárszocialista mozgalmait. Liturgikus, mitikus ábrázolásmódjában a tényleges történések elvonttá válnak, a dalokból, táncokból, viseletekből Jancsó olyan hagyományt „teremt” a Balaton-felvidéki tájban, amelyben egybemosódnak ősi paraszti és munkásmozgalmi mítoszok. Ebben a lírai absztrakcióban nemcsak a víz, a búza, a vér és a meztelenség, hanem maga a halál is szimbolikussá, „meseivé” válik.
A stilizált tánc kollektív koreográfiájával jeleníti meg a terrorra erőszakkal válaszolók, az elnyomók és a megalázottak harcát. Aratók sztrájkolnak. A kasznár megfélemlítésül felgyújtja a búzászsákokat. Válaszul megölik, a kivonuló katonákat a lányok lefegyverzik meztelenségükkel, majd elégetik a fegyvereket, felgyújtják a templomot. Az árulók újra esküsznek. Egyikük meghal a dalnok késétől. A kivezényelt újabb egységek tűzharcban legyőzik az aratómunkásokat.
A film nagyjeleneteiben a Jancsóra oly jellemző meztelenség rituálisan jelenik meg. Az agrársztrájkok ellen felvonuló katonák előtt a lányok félmeztelenre vetkőznek, galambokkal a kezükben, vállukon. Meztelenségük, mint Jancsónál mindig, kollektív szimbólum, itt éppen az ártatlanságé, a kiszolgáltatottságé, az életé a halált hozó hatalommal szemben.
Az alkotásért Jancsó Miklóst 1972-ben Cannes-ban a „Legjobb rendező” díjával jutalmazták, és 1979-ben ugyanott életműdíjjal is elismerték. Élete során hazánkban is több kitüntetésben részesült: 1966-ban elnyerte a Balázs Béla-díjat, kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1970-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész lett, a Magyar Mozgókép Mestere, Budapest díszpolgára. 2012-ben Jubileumi Prima Primissima Díjat vehetett át.
A Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet digitális vetítéssorozata, a Müpamozi 2014 őszi válogatása azt a kérdést veti fel: milyen köntösben jelenik meg a vágy, az erotika és a meztelenség a magyar film történetében? Valóban Erósz mozgatja-e itt a szálakat? Mikor ruhátlanok a nők, és mikor a férfiak? Látunk-e életörömöt ezeknek a filmeknek az erotikus jeleneteiben? Hogyan tud bánni az erotikus próza szövegeivel a film közege? Mi erotikus: a teljes meztelenség, az, ha csak egy árnyék jelenik meg a falon, vagy a harisnyatartóról lassan felhúzódó selyemkombiné? Milyen a szerelmi kultúránk, és hogyan függ ez össze a filmekben megjelenő valóságábrázolással? Mire használta fel a magyar film a meztelenséget az erotikus mozzanatok mellett? Készülhetnek-e ma „szerelmes filmek”? Réz András filmklubja többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Még kér a nép
Mafilm 1. Játékfilmstúdió, színes, 82 perc, (1971)
Szereplők: Madaras József, Juhász Jácint, Bürös Gyöngyi, Drahota Andrea, Cserhalmi Erzsi, Zala Márk, Molnár Tibor, Ragályi Elemér, Bálint András, Balázsovits Lajos
Alkotók: Jancsó Miklós- rendező, Kende János – operatőr, Hernádi Gyula – forgatókönyv, Farkas Zoltán – Vágó, Sebő Ferenc, Cseh Tamás – zene, Bereményi Géza – dalszöveg, Banovich Tamás – díszlet, Vicze Zsuzsa – kosztüm, Pesovár Ferenc – koreográfus
Közreműködik: Réz András
Még kér a nép
Időpont: 2014. szeptember 15. 19:00-21:00
Helyszín: Művészetek Palotája, Előadóterem
