Régészeti módszerekkel állapították meg az 1849. július 30–31-én lezajlott csata pontos helyszínét.
„A projekt keretében fémdetektoros nondestruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét, hogy hol álltak a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben. Nagyon sok új információnk van a csatáról, és tárgyakat is találtunk, amelyek láthatók lesznek a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum jövendőbeli szárnyának új tárlatában” – idézte az Agerpres Ötvös Koppány Bulcsút, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját.
A szakember elmondása szerint mintegy 400 ágyúgolyót találtak, valamint egyéb magyar és orosz hadi felszerelést. A ballisztikai számítások eredményeként sikerült azonosítani a csata fő helyszínét.
„Világosabbá vált Bem merész hadművelete, amivel oldalba támadta és megzavarta a jól felszerelt, háromszoros számbeli fölényben levő orosz sereget.
Valós vonatkoztatási pontok segítségével sikerült rekonstruálni a csata menetét, s tisztázni olyan történéseket, melyeket korábban csak egymásnak ellentmondó visszaemlékezésekből ismertünk” – mondta a marosvásárhelyi múzeum igazgatója.
Százhetvenöt éve, 1849. július 2-án esett el a kökösi csatában Gábor Áron, az önálló székely tüzérség megteremtője, akinek nevét az egyik legismertebb 1848-as dal tette halhatatlanná.
A fehéregyházi csatatér feltárására 2018 és 2019 során, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a Román Hadtörténeti Múzeum közös projektje keretében került sor. A feltárás közvetlen célja annak a területnek a régészeti tehermentesítése volt, amelyen a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum új szárnya fog felépülni.
A Bem József, illetve Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornokok csapatai között zajló segesvári csatában tűnt el Petőfi Sándor.
