Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ki volt Árpád-házi Szent Erzsébet? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Ki volt Árpád-házi Szent Erzsébet?

Szerző: / 2026. november 17. kedd / Aktuális, Háttér   

Királyi udvarból indult, hercegnőként élt, mégis a szegények és betegek gondozását tartotta élete legfontosabb feladatának: Árpád-házi Szent Erzsébet története a középkor egyik legismertebb példázata az önzetlen szeretetről.

A királylány, aki a szegények szolgálatát választotta

795 éve, 1231. november 17-én halt meg Marburgban Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király lánya, türingiai hercegnő, akit már életében szentként tiszteltek. Mindössze 24 éves volt, amikor befejezte rövid, de rendkívüli életét, négy évvel később pedig IX. Gergely pápa szentté avatta.

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1931) legendája - Az Altenbergi oltárkép jobb szárnya, 1330 (Fotó: Wikimedia/Städel Múzeum)

Négyévesen került idegen országba

Erzsébet 1207. július 7-én született II. András és a merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. Születési helyét illetően több település – köztük Pozsony, Sárospatak és Óbuda – is szerepel a hagyományban. Négyéves korában eljegyezték Hermann türingiai őrgróf fiával, ezért Eisenachba, majd Wartburg várába került, ahol leendő férje családjának udvarában nevelkedett.

Első vőlegénye korán meghalt, Erzsébetet azonban annak öccsével, Lajossal jegyezték el. A házasságot 1221-ben kötötték meg. Kapcsolatuk a korabeli főúri házasságok között szokatlanul boldognak számított: három gyermekük született, Lajos pedig támogatta felesége jótékonykodását és különleges életmódját.

Hercegnőből a szegények segítője

Erzsébet már fiatalon sokat böjtölt, imádkozott, és rendszeresen segítette a nélkülözőket. Férje távollétében, 1225-ben éhínség sújtotta a tartományt, ő pedig a vár élelmiszerkészletéből is osztott a rászorulóknak. A család egyes tagjai pazarlásnak tartották a nagylelkűségét, Lajos azonban kiállt mellette.

Második gyermekének születése után kórházat alapított, ahol maga is részt vett a betegek ápolásában. Nem csupán pénzzel és élelemmel segített: személyesen gondozta a kiszolgáltatottakat, köztük a súlyos betegeket is.

Húszévesen özvegyen maradt

Férje 1227-ben keresztes hadjáratra indult II. Frigyes császár seregével, de útközben pestisben megbetegedett és a táborban meghalt. Erzsébet mindössze húszévesen maradt özvegyen, három gyermekkel. Helyzete hamarosan megnehezült: férje rokonai nem nézték jó szemmel adakozását, és a tartomány ügyeibe való beleszólását sem. Végül el kellett hagynia Wartburgot.

Marburgban talált új otthonra, ahol lemondott korábbi főúri életéről, egyszerű ruhát öltött, és minden erejét a szegények, betegek gondozásának szentelte. Assisi Szent Ferenc követőjeként a ferences harmadrendhez csatlakozott. Saját kórházat alapított, ahol nemcsak az intézmény fenntartásáról gondoskodott, hanem maga is ápolta a betegeket.

A rózsacsoda legendája

Szent Erzsébet legismertebb története a rózsacsoda. A legenda szerint egy alkalommal kenyeret vitt a szegényeknek a kötényében, amikor valaki – a történet változataiban apja, férje vagy sógora – megállította, és megkérdezte, mit rejt a ruhája. Erzsébet azt felelte: rózsákat. Amikor azonban kinyitotta a kötényét, a kenyerek helyén valóban virágok tűntek elő.

A történetnek több változata is ismert, és csak évszázadokkal Erzsébet halála után vált a rózsacsoda az életéről szóló legendakör részévé. A rózsák mégis annyira összeforrtak alakjával, hogy a művészeti ábrázolásokon ma is gyakran kötényében vagy kosarában tartott virágokkal jelenik meg.

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek, 1895 (Fotó: Wikimedia/Art Renewal Center)

Egy másik legenda: a leprás Krisztus

Egy másik középkori történet szerint Erzsébet egyszer egy leprás beteget fektetett férje ágyába, hogy gondoskodjon róla. Amikor Lajos hazatért, és felháborodva benézett a hálószobába, a beteg helyett a megfeszített Krisztust látta az ágyon.

A legenda azt fejezi ki, hogy Erzsébet a legelesettebbekben is Krisztust látta, és mindenkivel ugyanazzal az odaadással bánt.

Európa egyik leggyorsabban szentté avatott asszonya

Életmódja is okozta, hogy Erzsébet gyenge egészséggel bírt, azonban apja hívására nem tért vissza Magyarországra, mert gyermekei nevelését és jövőjét Türingiában kívánta biztosítani. 1231. november 17-én halt meg Marburgban. Sírjánál hamarosan zarándokok jelentek meg, a neki tulajdonított csodás gyógyulások híre pedig gyorsan elterjedt. IX. Gergely pápa 1235-ben, mindössze négy évvel halála után szentté avatta. Sírja fölé később monumentális gótikus templom épült, amely a német gótika jelentős emléke lett.

Tisztelete Magyarországon is hamar elterjedt: bátyja, IV. Béla templomot emeltetett a tiszteletére Kápolnán. Nevét ma is számos templom és kórház viseli, a budapesti Rózsák terén álló Szent Erzsébet-templom pedig különösen szép emléket állít neki.

Liszt Ferencet is megihlette a története: Szent Erzsébet legendája címmel oratóriumot komponált, amelyben a szent életének fontos eseményeit dolgozta fel. Erzsébet alakja így nemcsak az egyházi hagyományban, hanem a zenetörténetben és a művészetekben is tovább él

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek