Elengedhetetlen, hogy komolyan vegye a klímaváltozás hatásait és az ellene való védekezést Magyarország. Az üvegházatás (ÜHG) csökkentéséhez vezető út viszont a beruházások miatt ÜHG-szint növekedéssel járhatnak.
A védekezés és az alkalmazkodás volt a legfőbb témája a III. Magyarországi Klímacsúcsnak, amelyet Szentendrén rendeztek. A szakmai konferencia az Európai Unió soros magyar elnökségének hivatalos eseménye volt, fővédnöke Jakab István, az Országgyűlés alelnöke. A konferencián mégsem magával a klímaváltozással foglalkoztak elsősorban, hanem a gazdasági változásokkal és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának azon részével, amely együtt jár a fejlesztésekkel és amely a szakértők szerint kiegészítésre szorul.
A III. Magyarországi Klímacsúcson akadémikusok, a tudományos élet kutatói és oktatói, vállalkozók és pedagógusok is részt vettek.
A klímaváltozás hatásai Magyarországon „másként” érezhetők, mint az északi országokban. A tanácskozáson elhangzott, hogy nálunk nem a felmelegedés hatásait lehet elsősorban érzékelni, hanem az időjárási változásokhoz vagyunk kénytelenek alkalmazkodni. Mika János meteorológusprofesszor szerint 2010-ben is folytatódott az európai időjárásra és klímára a kedvezőtlen irányú változás, ami időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésével járt együtt. Nő a metánkibocsátás, emelkedik a tengerek szintje. Meleg- és csapadékrekordok dőlnek meg, a hatásuk nálunk is jól követhető a tudományos mérések szerint. „Manapság már nem kérdés, hogy van-e klímaváltozás és hőmérsékletemelkedés, illetve hogy ez veszélyezteti-e a bolygót, ezek tények. A legfontosabb feladat az alkalmazkodás és a védekezés.” A szakemberek szerint az alkalmazkodáshoz hozzátartozik a gazdaság, a zöld gazdaság, az egészségügy, a turizmus és más területek átalakítása, fejlesztése. A védekezés pedig arról szól, hogy például a légszennyezettségre és más, az emberre veszélyes környezeti hatásokra felkészüljünk, tegyünk ellenük. Ezekkel párhuzamosan az egyik legfontosabb cél, hogy a felnövekvő generációk, a gyerekek felelős, környezettudatos oktatást kapjanak – tette hozzá a szakember.
A III. Magyarországi Klímacsúcson szóba került a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is, amit 2008-ban fogadott el a parlament, a szakértők szerint a jelenlegi stratégia bizonyos pontokon kiegészítésre szorul. A változások olyan gyorsan jönnek, hogy folyamatosan alkalmazkodni kell és új cselekvési tervre van szükség. Az nyilvánvaló ma már, hogy például a zöld gazdaság, a hatékony energia-felhasználás és a megújuló források alkalmazásának szabályait a jelenleginél sokkal részletesebben kell majd törvénybe foglalni és használni. A Klíma Klub elnöke szerint már készül egy újabb klímaváltozási stratégia, de idő kell a pontos kidolgozáshoz, ezért ez idén várhatóan nem kerül napirendre. Farkas Andrea kiemelten fontosnak tartja, hogy a politikusok, non-profit szervezetek és a tudósok jövőre foglalkoznak majd komolyabban a témával.
Az Országgyűlés 2008 márciusában fogadta el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. A dokumentummal egyebek mellett felvállalta Magyarország, hogy 2020-ig 18 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és növeli a megújuló energiaforrások arányát.
A tudósok szerint 1-2 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés várható, ami később állatfajok kihalásához és a növényzet átalakulásához vezethet, valamint elszaporodhatnak a kórokozók. Komoly probléma lesz a vízhiány is, és az ezzel járó népvándorlások. Magyarországon sok a folyóvíz, így itt inkább a hirtelen megjelenő árvizek okozhatnak majd gondot.
