Eddig ismeretlen ókori kikötő maradványaira, köztük pedig a valaha talált legrégebbi, 4500 éves papiruszokra bukkantak régészek Egyiptomban.
A Vörös-tenger partján, Szueztől 180 kilométerre délre, Vádi al-Gurf térségében feltárt kikötő Kheopsz fáraó korából való; a fáraó a IV. dinasztia második uralkodója volt, 4500 évvel ezelőtt vezette Egyiptomot.
A kikötőben negyven papiruszt találtak, a hieroglifákkal telerajzolt dokumentumok az egyiptomiak mindennapi életét írják le, néhány papiruszon látható a dátum, miszerint Kheopsz uralkodásának 27. évében írták. A szövegek havi jelentéseket és részleteket is tartalmaznak a kikötőben dolgozó munkásokról és az ő életükről.
A francia-egyiptomi közös ásatásokat vezető Pierre Tallet elmondta, a papiruszok sokat elárulnak az akkor élt emberek életmódjáról, jogairól és kötelességeiről.
A dokumentumokat már elvitték a Szuezi Múzeumba, ahol alaposabban tanulmányozni fogják őket. A kikötőbe bronzzal és egyéb fémekkel megrakott hajók érkeztek a Sínai-félszigetről. A régészek a munkásoknak helyet adó szállások maradványaira is bukkantak, és találtak sziklába vájt barlangokat, köteleket, szerszámokat, valamint kőtömböket is, amelyekre Kheopsz nevét írták vörös tintával.
Kheopsz – más néven Hufu – az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának második fáraója és a gízai Nagy Piramisok építtetője volt, időszámításunk előtt 2680-tól 23 éven át uralkodott. Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.
