Az ENSZ illetékes irodájának jelentése szerint mintegy 590 ezer embert evakuáltak a japán hatóságok eddig a pénteki földrengés és szökőár pusztítása óta. A Greenpeace a rádioaktív sugárzás további kibocsátásainak elkerülésére is felhívta a figyelmet.
„Nagyjából 380 ezer embert kellett biztonságos helyre menekíteni a földrengés és a cunami elől, őket 2050 evakuációs központban helyezték el. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a hatóságok másik 210 ezer embert telepítettek ki a fukusimai atomerőmű húsz kilométeres körzetéből” – közölte az ENSZ humanitárius ügyek koordinációjáért felelős irodája (OCHA).
A mentésben a japán hatóságok mellett több külföldi ország mentőcsapatai is részt vesznek, ám a munkálatokat nehezíti, hogy folyamatosan utórengések rázzák meg a térséget, amelyek után többször is szökőárriadót rendelnek el a hatóságok. Az OCHA szerint az északkeleti partvidéken számos terület még mindig elérhetetlen, így nincsenek pontos információk az ottani pusztításról.
A szervezet úgy tudja, hogy 2,6 millió háztartásban egyáltalán nincs áram, csaknem 3,2 millió otthon maradt gázszolgáltatás nélkül és 1,4 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez. A mentőcsapatok szerint ezért elsősorban vízre, élelmiszerre, gyógyszerekre és üzemanyagra van a legnagyobb szükség a katasztrófa sújtotta térségben
Óvatos vélemények az atomsugárzásról
A fukushimai daiichi erőmű radioaktív anyagai, többek között a cézium-137 izotóp kibocsátásaira, illetve a közvetlen környezetben mért sugárzási szint növekedéséről szóló beszámolókra reagálva Jan Beranek, a Greenpeace International Nukleáris Kampányának vezetője a következőket mondta: „Továbbra is együtt érzünk a japán emberekkel, akik a földrengés és a cunami pusztításai után most egy atomkatasztrófa fenyegetésével néznek szembe. A hatóságoknak az emberek biztonságára kell koncentrálniuk, valamint a radioaktív sugárzás további kibocsátásainak elkerülésére.”
„A folyamatosan alakuló fukushimai helyzet továbbra sem tiszta, de tudjuk, hogy a kibocsátott cézium-137 okozta szennyezés komoly egészségügyi kockázattal jár az annak kitett személyek számára. A cézium-137 egyike azoknak az izotópoknak, amelyek a legnagyobb egészségügyi hatást fejtették ki a csernobili katasztrófát követően, mivel ez az izotóp 300 évig marad a környezetben és az élelmiszerláncban.”
Fukushimában továbbra is fennáll a veszély, hogy leolvad a tengervízzel hűtött reaktor; ez egy jód-felhő kialakulásával járhat, amely nagy mennyiségű sugárzást szórhat szét a környezetbe és a lakosságra több tíz kilométeres körzetben. A kormány a lehetséges sugárzási dózist felére-ötödére csökkentheti pusztán azáltal, hogy felhívja a helyi lakosság figyelmét arra, hogy maradjanak bezárkózva.
Hány újabb figyelmeztetésre van még szükség, mielőtt végre felfogjuk, hogy az atomreaktorok természetüknél fogva veszélyesek? Az atomipar mindig azt mondja, hogy ilyen szituációk nem történhetnek meg a modern erőművekkel, Japán most mégis egy talán pusztító atomválság kellős közepén áll. Hangsúlyozzuk, ez a helyzet az atomenergia kockázataira hívja fel újra a figyelmünket, hiszen az mindig is sebezhető marad az emberi tévedések, a tervezési hibák és a természeti katasztrófák adott esetben halálos kombinációjától.
A Greenpeace azt követeli, hogy fokozatosan vonják ki a forgalomból a létező reaktorokat, illetve hogy ne építsenek újabb kereskedelmi célú atomerőműveket. A kormányoknak az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba kellene befektetniük, amelyek nemcsak a környezetnek hasznosak, de megfizethetőek és megbízhatóak is.”
(FüHü/Cultura.hu)
