Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Az auschwitz-birkenaui volt a legnagyobb megsemmisítőtábor a második világháború idején. Becslések szerint legkevesebb 1,1 millió embert, 90 százalékban zsidót öltek meg itt.
A hitleri Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a „végső megoldásról” 1942 januárjában határoztak, amely a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását indítványozta. A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber szinonimája a soá) mintegy kétszázezer cigány, valamint homoszexuálisok, testi és szellemi fogyatékosok is áldozatul estek.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések ötmillió és hatmillió közé teszik. Körülbelül minden tizedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat volt magyarországi zsidó, számuk 500 és 600 ezer közöttire tehető.
Az Auschwitz (lengyel nevén Oświęcim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben állította fel az SS (Schutzstaffel – Védőosztag) parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei).
A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gázosították el ciángázzal (Zyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, egy idő után az oda érkezők már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. A német katonák a birkenaui gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét 1945 elején, a szovjet csapatok közeledtekor legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították.
A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, és többségük életét vesztette. (A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret.)
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja:
„Paradoxon, hogy a hitleri totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot.”
1947-ben Lengyelország az auschwitzi koncentrációs tábor helyén múzeumot létesített az áldozatok emlékére. A tábor felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.
Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt 2006-ban az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében. (A magyarországi holokauszt emléknap április 16-ára esik, miután 1944-ben azon a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása.)
2023-ban 1 millió 670 ezer látogató kereste fel az auschwitzi náci német haláltábor helyén létesített lengyelországi emlékmúzeumot, ami a látogatottság lassú növekedését jelzi a koronavírus-járványt követően – közöte szerdán az intézmény.
Az emlékmúzeumban tavaly júniusban átadtak egy új látogatóközpontot, előtte erre a célra felújítottak két épületet, az egykori láger vágóhídját és tejüzemét, amelyek azonban kívül esnek a területen, ezért aluljárókkal kapcsolták hozzá. A látogatóközpont mellett építenek egy háromemeletes szállót is, amelyben majd konferenciák és tanulmányutak résztvevői, oktatók szállhatnak meg.
Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére.
A náci Németország eredetileg lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben. náci Németország eredetileg lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben az Auschwitz I. koncentrációs tábort az általa megszállt lengyel területen. A birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében. Az auschwitzi emlékmúzeum szerint a táborkomplexumban fogva tartottak száma az 1,3 milliót is elérte, akkor közülük 1,1 millió volt lengyelországi vagy más országból oda hurcolt zsidó, de volt sok roma szintén több országból, nem zsidóként számon tartott lengyel, valamint szovjet hadifogoly. A haláltáborban meggyilkolt emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó, 70-75 ezer, nem zsidóként számon tartott lengyel, 21 ezer roma, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer egyéb nemzetiségű ember.
