„Nem leszünk ezentúl sem budaiak, sem pestiek, hanem leszünk ezentúl budapestiek.” Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.
Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját
Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését.
Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget – megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését.
A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még 17. volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a 8. lett.
Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a főváros ünnepnapja.
Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget. A Fővárosi Tanács – Budapest Főváros Közgyűlésének 1991. március 21-i döntése értelmében ez a főváros ünnepnapja. Pest és Buda egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött. Buda fejlődése lassúbb volt, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát.
Az egyesülést elrendelő törvénytervezetet Wahrmann Mór, Pest-Lipótváros országgyűlési képviselője és Házmán Ferenc, Buda országgyűlési képviselője, az utolsó budai polgármester nyújtotta be. A törvényjavaslat elfogadása után a három város képviselőiből választott, 34 tagú bizottság dolgozta ki Széher Mihály pesti képviselő vezetésével a kerületek beosztását, alakította ki a választókerületeket, állapította meg a közgyűlés bizottsági szervezetét, a városi jelképeket, a tanácsi választások módját. A közgyűlésnek 400 tagja lett, a főpolgármestert a király által jelölt három személy közül választották; az elsősorban reprezentatív célból létrehozott posztra a kormányhoz lojális Ráth Károly került. A város gyakorlati vezetője, a polgármester Kamermayer Károly lett, az első budapesti választásokat 1873. szeptember 25-26-án tartották.
A város újonnan megválasztott képviselőinek első ülése 1873. október 25-én, a Vigadóban volt.
A Fővárosi Tanács első, 1873. november 17-i díszközgyűlésén igazán lényeges nem történt, mégis e napot vették jegyzőkönyvbe az egyesítés napjaként.
A dátumot feltehetően azért emelték ki később, mert az október 25-i eseményeket Havas Ferenc kormánybiztos rendezte, és országos méltóságok, köztük Deák Ferenc vettek részt rajta, így a november 17-i dátummal a testület függetlenségét kívánta hangsúlyozni. A Váci utcai Újvárosháza épületében 1875. március 24-én tartották az első törvényhatósági közgyűlést.
1.§ Buda és Pest sz. kir. Fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén. Buda-Pest főváros név alá egy törvényhatósággá egyesíttetnek.
2.§ Az ekkép alakított főváros, mint önálló törvényhatóság… gyakorolni fogja a törvény korlátai közt:
a, az önkormányzatot
b, az állami közigazgatás közvetítését
c, foglalkozhat ezen kívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel…
3. § Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeletet alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre…
(– 1872. évi XXXVI. törvénycikk)
Az Andrássy-kormány még az egyesítés előtt terveket készített egy modern nagyváros létesítésére, a Duna-part rendezésére, hidak, utak, kikötők, közraktárak építésére. A cél érdekében 24 millió forintos állami kölcsönnel Állami Pénzalapot hoztak létre, és életre hívták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melyet 32 éven át Podmaniczky Frigyes báró vezetett.
Az egyesítés megnyitotta az utat Budapest világvárossá fejlődése előtt, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, a közintézmények fejlődését.
A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a nyolcadik volt. A főváros lakossága 2023. január elsején 1 671 004 fő volt a Központi Statisztikai Hivatal 2022. október 1-jei népszámlálásának végleges adatai szerint.
