2023. szeptember 6-án, Keresztury Dezső születése napján az OSZK harminckilenc Keresztury-művet tett elérhetővé a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) felületén.
Keresztury Dezső (1904–1996) Széchenyi-díjas akadémikus, író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, kultúrpolitikus születésének 119. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen megállapodás született jogörököse, Buzási Ádám és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) között, amelynek értelmében a nemzeti könyvtár jogosulttá vált a teljes írói hagyaték feldolgozására, digitalizálására és publikálására. Az OSZK máris szabadon hozzáférhetővé tette mindenki számára Keresztury Dezső harminckilenc művét a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK).
Keresztury Dezső iskolai tanulmányait szülővárosában, Zalaegerszegen kezdte meg, majd Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen fejezte be.
Huszonöt évesen a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa, közben a Pester Lloyd irodalmi, később kulturális rovatvezetője volt. Írói és tanári pályája mellett kultúrpolitikusként is számon tartjuk; 1945 és 1947 között a Nemzeti Parasztpárt színeiben vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett.
Ezt követően az Eötvös József Collegiumot igazgatta, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, végül 1950-től 1971-es nyugdíjba vonulásáig az OSZK különböző részlegeinek vezetőjeként dolgozott. Bár 1982-ben akadémikussá választották, a XX. századi magyar kultúra meghatározó alakja szerényen csak „polikíváncsinak” tartotta magát.
A szeptember 6-ai születési évfordulókon Zalaegerszeg megyei jogú város a Keresztury nevét viselő szervezetekkel, egykori iskolájával és a helyi kulturális intézményekkel közösen minden évben felidézi alakját, írói és kulturális tevékenységét. Idén kibővített ünnepségen emlékeztek meg az íróról, amelyen a nemzeti könyvtár is képviseltette magát. Keresztury Dezső szoborportréjának megkoszorúzása után a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Balaicz Zoltán polgármester, Rózsa Dávid főigazgató, Buzási Ádám jogörökös és Gyimesi Endre, a Keresztury Emlékbizottság elnöke mondott köszöntőt.
Rózsa Dávid felidézte: „Keresztury életműve a nemzeti könyvtár legnagyobb XX. századi irodalmi hagyatékává szervesült, és ez kijelöli a hozzá fűződő könyvtári munka módját és irányát. A mintegy háromszáz doboznyi örökség feldolgozása a nemzeti könyvtár és az irodalomtörténet-írás közös feladata.”
A most közzétett harminckilenc mű (többek között az Arany Jánosról és Batsányi Jánosról írt monográfia, a verseskötetek, a visszaemlékezések, az esszé- és tanulmánygyűjtemények) közzététele „a rendkívüli életmű digitalizálásának, feldolgozásának és publikálásának jogait ritka gesztussal a nemzeti könyvtárral megosztó jogörökösnek, Buzási Ádámnak köszönhetően” valósulhatott meg. „Minden túlzás nélkül művelődéstörténeti jelentőségű pillanat ez; példa a nemzeti kultúra örökségét ápoló intézmények és magánszemélyek számára egyaránt.”
