630 éve, 1384. október 15-én koronázták Lengyelország királynőjévé Nagy Lajos király legkisebbik lányát, Hedviget, vagy ahogyan a lengyelek nevezik, Jadwigát.
Szent Hedvig (lengyelül: Jadwiga Andegaweńska), Nagy Lajos magyar és lengyel király harmadik leánya, egyben IV. Béla dédunokája 1373 decembere és 1374 februárja táján született, édesanyja Erzsébet boszniai hercegnő. Ötéves korában eljegyezték Vilmos osztrák herceggel. Nagy Lajos 1379-ben legidősebb lányát, Máriát jelölte a lengyel trónra, a legfiatalabbat, Hedviget pedig jegyesével, Vilmossal együtt a magyar trónra. A király halála után azonban az özvegy Erzsébet királyné és a magyar nemesek Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték. (A lengyel rendek Nagy Lajos halála után attól féltek, ha Mária ül mindkét ország trónján, akkor apjához hasonlóan Magyarországon tartja majd udvarát.)
1384. október 15-én Hedviget Jadwiga néven Lengyelország királynőjévé koronázták. A lengyelek azzal a feltétellel választották királynőjükké, hogy feleségül megy Jagelló Ulászlóhoz, az akkor még pogány litvánok fejedelméhez, aki 23 évvel volt idősebb nála, s aki megígérte, hogy a litvánok felveszik a kereszténységet. Hedvig Habsburg Vilmossal kötött eljegyzését „pro forma” semmisnek nyilvánították, s 1386. február 18-án megtartották az esküvőt.
A házassággal egy időben a litván fejedelmet lengyel királlyá koronázták, a litván főurak felvették a kereszténységet, létrejött a lengyel-litván perszonálunió. Hedvig az esküvő után az uralkodás dicsőségét átengedte férjének. Kivételesen okos, művelt asszony volt, aki idejét főleg jótékonykodással töltötte. Szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények, az elesettek sorsát, templomokat, kórházakat hozott létre. A keresztény hit terjesztésére Prágában kollégiumot alapított litván teológusok, illetve Krakkóban kolostort litván nővérek számára, s jelentős szerepet játszott egyebek között a krakkói egyetem 1397-es újraindításában. Ő harcolta ki a jogi, orvosi és filozófiai fakultás mellett a teológiai kar létrehozását, amely a középkorban az egyetemi rang feltétele volt. Egyetlen gyermeke világrahozatalakor halt meg 1399. július 17-én. Földi maradványait a krakkói Wawel-székesegyház oltára alá temették.
Hedvig kultusza halála után azonnal megkezdődött, szentté avatási eljárása 1426-ban indult meg, de politikai okokból sokáig elhúzódott. II. János Pál pápa 1979-ben boldoggá, majd 1997-ben szentté avatta. (Érdekesség, hogy II. János Pál pápát Anjou Hedvig védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek az ünnepén, október 16-án választották meg az egyház fejévé.) A lengyel nép Jadwigát már életében édesanyjának hívta, halála óta pedig szentként tiszteli. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje, ünnepe: július 18.
