Sztankay István színművészt választották meg kedden a nemzet színészei közé a közelmúltban elhunyt Garas Dezső helyére.
A nemzet színésze-választásnak hagyományosan a Nemzeti Színház adott otthont. A Nemzet Színésze címet viselő művészek mintegy harmincperces tanácskozás után hozták meg döntésüket, amely szerint a december 30-án elhunyt Garas Dezső helyére Sztankay István kerül a testületbe.
A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a Nemzet Színésze címet viselő művészek döntöttek arról, hogy a december 30-án elhunyt Garas Dezső helyére Sztankay István kerül a testületbe. A színész neve felmerült már Darvas Iván halála után is. Akkor végül Bodrogi Gyulát választották meg új tagnak Alföldi Róbert főigazgató a hagyományoknak megfelelően elsőként gratulált telefonon a művésznek.
Sztankay István elmondta, hogy még fel sem ocsúdott az első meglepetésből, de máris többen gratuláltak neki telefonon. Szavai szerint a Nemzet Színésze cím viselése óriási ajándék. „A magyar nemzet színészének lenni nagy kitüntetés, még nehezen jutok szóhoz, meg kell emésztenem, át kell élnem a történteket” – fogalmazott.
A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.
Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán, vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.
Sztankay István
Sztankay István 1936. február 14-én született Budapesten, apja görög katolikus lelkész volt. Fiatalon labdarúgó-karrierről álmodott, de 18 évesen rá kellett jönnie, hogy hiába véd jól, a kapus posztjához nem nőtt elég magasra. Ezután volt segédkántor, kifutófiú egy ktsz-ben, anyagmozgató a hídépítőknél és csillés a metróépítkezésen.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1957-ben jelentkezett és rögtön felvették. Diplomáját 1961-ben kapta meg, első szerződése Miskolchoz kötötte. 1963-ban már a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan 1974-ben a Madách Színházhoz szerződött. 1991-től a József Attila Színházban játszott, 2006-ban lett az angyalföldi társulat örökös tagja.
Egyénisége, sajátos orgánuma klasszikus és modern darabokban is kiválóan érvényesül. Emlékezetes alakításai közé tartozik Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Viktor (Zorin: Varsói melódia), Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente), Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom), Kálvin János (Sütő András: Csillag a máglyán), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja).
A legnagyobb közönségsikert Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában aratta. A mintegy 450 alkalommal játszott vígjátékban az azóta elhunyt Schütz Ila volt a partnere, akivel számos más színdarabban is fellépett, és állandó szereplői voltak a televízió kabaréműsorainak is.
Filmvásznon az 1963-ban készült Hattyúdalban mutatkozott be Páger Antal partnereként. Jelentősebb filmjei közé tartozik a Párbeszéd, a Húsz óra, az Ismeri a szandi-mandit?. A televízióban címszereplője volt a hatalmas sikert aratott Bors-sorozatnak, egyik főszereplője az Egy, kettő, három című Molnár Ferenc-darab tévéváltozatának és Karinthy Ferenc Dunakanyarjának.
Kellemes, férfias hangja miatt szívesen foglalkoztatják a szinkronstúdiók is, ő volt Tony Curtis és Jean-Paul Belmondo állandó magyar hangja. Rendezőként is kipróbálta magát, színpadra állította Dürrenmatt Play Strindberg című drámáját és Az úr vadászni jár című Feydeau-vígjátékot.
Művészi munkásságáért 1966-ban és 1974-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1978-ban érdemes művész lett, 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 1997-ben vehette át. Lánya, Orsolya követte a színi pályán, Ádám fia ismert és elismert újságíró.
Sztankay István egy interjúban elárulta, hogy megszállott rádió- és zseblámpagyűjtő.
A nemzet színészei
A nemzet színésze jelenleg Avar István (2001-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Szabó Gyula (2006-tól), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től) és Sztankay István (2012-től).
A cím korábbi birtokosai
Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el).
