Kósa Ferenc filmdrámája a Széles család történetén keresztül ábrázolja a magyar parasztság sorsát. Megelevenedik a múlt: a kiszolgáltatottság, megalázottság, kemény küzdelem a betevő falatért, nélkülözéssel, csapásokkal teli házasság.
A film a Széles család történetén keresztül ábrázolja a magyar parasztság sorsát. Megelevenedik a múlt: a kiszolgáltatottság, megalázottság, kemény küzdelem a betevő falatért, nélkülözéssel, csapásokkal teli házasság. A felszabadulást követő időszakból az ifjú Széles történetén keresztül felidézi a beilleszkedést az új körülményekbe, az ötvenes évek politikai hibáinak következményeit, a forradalmi idők okozta válságot.
Az egész krónikán át végighúzódik az a mély barátság, amely Szélest Bánó Fülöphöz, a hajdani szegényparasztból lett pártfunkcionáriushoz fűzi. Ha nézeteltérések vannak is közöttük, barátságukat megpecsételi sorsközösségük. A felnövekvő új nemzedék állásfoglalása, a múlt hibáinak, a szülők szemléleti fogyatékosságainak helyes értékelésére való törekvés- Széles ifjúvá serdült fiának gondolkodásmódjában jut kifejezésre.
Kósa Ferenc első nagyjátékfilmje elkészültében és fogadtatásában is a „legvidámabb barakk” jellegzetes alkotása volt, a kísérletezési céllal létrehozott Balázs Béla Stúdió első nagyjátékfilmje, amelynek szinte teljes tagsága részt vett a film megalapozó történeti és szociográfiai kutatásában és munkálataiban. A parasztság harminc évét ábrázoló, balladai hangvételű krónika újszerű képi megfogalmazásban, az egész nép sorsát szimbolizáló geometrikus nagytotálokban beszélt a közép-európai diktatúrákról, történelmi tabukról, többek közt Recskről és 1956-ról.
A cenzúra módosíttatta és átvágatta a filmet, amelynek hazai nyilvános bemutatójára csak a cannes-i fesztiválon elnyert rendezői díj (1967) és az átvágások után kerülhetett sor. A filmmel hosszú alkotói együttműködés vette kezdetét: az író Csoóri Sándor, a rendező Kósa Ferenc és az operatőr Sára Sándor több mint tíz filmet jegyzett együtt.
Kósa műveit alapos kutatómunka előzte meg. Szociografikus módszerekkel kutatta a magyar parasztság viszonyait, filmjeivel balladai hangulatú parasztkrónikát írt. Legemlékezetesebb alkotásai közül néhány: Balczó Andrással készült, nagy visszhangot kiváltó dokumentumfilmje a Küldetés. Csoóri Sándorral közösen írt forgatókönyvéből készült az Ítélet című koprodukciós film, amely Dózsa György alakját állította a középpontba. Hószakadás című filmje a II. világháború alatt játszódik; az ötvenes évek személyi kultuszát A mérkőzés című szatirikus műben dolgozta fel.
Tízezer nap (1965)
„Ilyenek voltunk” – Válogatott identitásaink
Időpont: 2014. március 10. 19:00 – 23:00
Helyszín: Művészetek Palotája, Elõadóterem, Budapest
Tízezer nap (1965)
Balázs Béla Stúdió, Mafilm 4. Játékfilmstúdió, fekete-fehér magyar filmdráma, 103 perc
Rendező: Kósa Ferenc
Forgatókönyv: Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Gyöngyössy Imre
Operatőr: Sára Sándor
Zene: Szőllősy András
Vágó: Szécsényi Ferencné
Díszlettervező: Romvári József
Házigazda: Réz András
Szereplők: Molnár Tibor, Bürös Gyöngyi, Kozák András, Koltai János, Görbe János, Haumann Péter
