„Nagy jövő mögöttünk – elhallgatva és elfelejtve” – ezzel a mottóval rendezik meg az idén a tábort a Tisza-parti városban.
A 42. Tokaji Írótábor témája a záró fejezete annak a 2012-ben kezdődött konferenciasorozatnak, amely a rendszerváltás előtti szellemi mozgásokat vizsgálta.
2012-ben az 1945 és 1965, 2013-ban az 1965 és 1985 közötti évtizedek szellemi- közéleti történéseit vizsgálták. Az idei írótábor a rendszerváltás időszakának irodalmi, szellemtörténeti folyamait dolgozza fel, az 1980-as évek közepétől lezajló fordulatokat, eseményeket és jelenségeket tárgyalja majd.
Az idei tanácskozás már azokat az esztendőket is vizsgálja, amelyek új technológiai, piaci és politikai kihívások elé állították a magyar irodalom szereplőit és műhelyeit.
Idén a Kárpát-medencei kitekintést tovább szélesítve lengyel vendégeket is meghívtak, hogy egy a magyarhoz hasonló múltú, sorsú nép irodalmi képviselői is beszámolhassanak tapasztalataikról.
Még közelebb
Bemutatták a tizenkét fiatal magyar költő írásait tartalmazó, Még közelebb (Jeszcze blizej) című lengyel nyelvű antológiát csütörtökön a 42. Tokaji Írótábor résztvevőinek.
Az eseményen Boguslaw Wróblewski, a kötetet megjelentető lublini Akcent folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy az antológiában Falusi Márton, Zsille Gábor, Lackfi János, Szentmártoni János, Iancu Laura, Nagy Gábor, Halmai Tamás, László Noémi, Szálinger Balázs, Jónás Tamás, Krusovszky Dénes és Csehy Zoltán műveit olvashatja a nagyközönség.
Négy-öt évvel ezelőtt határozta el az Akcent szerkesztősége, hogy lépéseket tesz a fiatal magyar líra bemutatására – ismertette a főszerkesztő. Ennek érdekében különféle városok magyar tanszékein tanuló hallgatókat mozgósítottak, illetve tehetséges lengyel fiatal műfordítókat nyertek meg, akik a költeményeket egy nyersfordítás után átültették a lengyel irodalmi nyelvre.
A kiadáshoz a támogatást Oláh János, a Magyar Napló folyóirat főszerkesztőjétől kapták meg – tette hozzá. A tizenkét költő három-négy verssel szerepel a kötetben, a különlegessége pedig az, hogy valóban a fiatal magyar költészetet mutatja be – mondta Boguslaw Wróblewski.
A negyedévente megjelenő lublini Akcent Lengyelország legjelentősebb kulturális folyóiratainak egyike. A folyóirat nemcsak a lengyel nemzet életében zajló kulturális folyamatokat kíséri figyelemmel, hanem a nemzetiségi kultúrák határvidékére is rendszeresen ellátogat, illetve jelentős részt vállal a külföldi lengyel irodalom népszerűsítésében.
meg, valamint a külföldi – és ezen belül a magyar – irodalomnak, kultúrának állandó helyet biztosít.
Boguslaw Wróblewski megjegyezte, az először 1980-ban megjelent, a „Szolidaritás mámorában született” Akcent 1986-ban például egy külön számot szentelt a magyar költészetnek. A bemutatón Zsille Gábor és Szentmártoni János költeményét magyarul, illetve lengyelül is felolvasták a tábor résztvevőinek.
