Vincent van Gogh a közhittel ellentétben nem követett el öngyilkosságot, hanem egy véletlenül elsült fegyvernek vált áldozatává. A Van Gogh-film alkotói készen állnak átgondolni a bemutatásra film végét a festő haláláról szóló új teóriák miatt.
A Van Gogh című film az első angol nyelvű alkotás, amely A nap szerelmese óta készült. Azt a filmet 1956-ban Kirk Douglas főszereplésével forgatták az impresszionista irányzat egyik legjelentősebb alakjának életéről.
„Ez az ember vagy őrült volt, vagy megelőzött mindenkit, de nem tartom kizártnak, hogy mindkettő igaz” – mondta Pissarro évekkel a holland posztimpresszionista festő, Vincent van Gogh halála után. Talán ez a legjobb jellemzés arról az emberről, aki a festészetet az őrületig és mindhalálig szerette. Van Gogh a kezdetben képkereskedőként próbált megélni, majd prédikátor lett, Brüsszelben kezdett művészi tanulmányaihoz.
A nyomor és részvét élményei vezérlik realista képeinek megfestésében (A kosárfonó, Krumplievők (1885)), 1886-88 között Párizsban tanult, ahol találkozott Toulouse-Lautrec-kel és Gauguinnel. Az impresszionisták hatására ecsetkezelése aprólékosabbá vált, színei pedig világosabbak és élénkebbek lettek. Legszebb témáit az arles-i napsütéses tájban találta meg (Az arles-i híd (1888), Napraforgók (1888, Tate, London), Búzamező ciprusokkal). Növekvő elmebaja miatt Auvers-sur Oise-ba ment ápoltatni magát, utolsó nagy alkotásait Az auvers-i templomot és a Búzamező hollókkal című képét (1890) már itt festette meg .
Steven Naifeh és Gregory White Smith frissen megjelent könyve szerint bizonyítékok arra utalnak, könnyen lehetséges, hogy Vincent van Gogh a közhittel ellentétben nem követett el öngyilkosságot, hanem egy véletlenül elsült fegyvernek vált áldozatává: a gyilkos eszköz két, általa is ismert fiatal egyikének a kezében lehetett. Az impresszionizmus nagyjai között számon tartott holland festő az észak-franciaországi Auvers-sur-Oise-ban hunyt el, 1890. július 29-én, alig 37 évesen.
Steven Naifeh és Gregory White Smith a BBC jelentése szerint számtalan dokumentum alapos áttanulmányozása után jutott erre a következtetésre, többek között Van Gogh olyan leveleit is elemezték, amelyeket eddig senki nem vizsgált. Kutatási dokumentációjuk összesen mintegy 28 ezer bejegyzést tartalmaz.
A festő a falubeli Ravoux fogadóban lakott, onnan tett kirándulásokat a környező búzamezőkre, hogy megörökítse a látványt. Az általánosan elfogadott feltevés szerint egy búzatáblán történt a baleset, majd valahogy hazavánszorgott a fogadóba, ahol két nappal később belehalt sebébe. Steven Naifeh szerint kutatásaik során hamar rájöttek, hogy Van Gogh nem akart öngyilkos lenni. Azt is kiderítették, hogy azok körében, akik ismerték a festőt, egy másik változat keringett: eszerint a művészt véletlenül találta el egy lövés, amely a közelében fegyverrel játszadozó két tizenéves egyikétől eredt. Van Gogh ismerte őket és azért vállalta magára, hogy ő lőtt, mert oltalmazni akarta két ifjú társát.
Naifeh megemlítette, hogy John Rewald történész is erre a következtetésre jutott, amikor az 1930-as években Auvers-sur-Oise községben járt, azóta pedig újabb részletek váltak ismertté, amelyek alátámaszthatják ezt a változatot. Így például korabeli feljegyzések szerint a Van Goghot eltaláló golyó görbült pályát járt be, viszont öngyilkosság esetén a töltény pályája egyenes lett volna.
„A két fiatalember egyike cowboyruhát viselt és olyan fegyverrel játszadozott, amely rosszul működött” – írják az új könyv szerzői. A faluban úgy tudták, a fiatalok azért jöttek, hogy a festővel megigyanak egy-két pohár bort. „Így a véletlen emberölés tűnik a legvalószínűbb feltevésnek”. Nehéz elképzelni, hogy a két kamasznak az lett volna a szándéka, hogy megölje a művészt – szögezte le Naifeh.
Gregory White Smith ehhez hozzáfűzte, hogy Van Gogh nem akart meghalni, de „a testvére iránti szeretetből belenyugodott a végzetébe, mert úgy érezte, terhére van öccsének”. Theo, aki alig hat hónappal élte túl Vincent Van Goghot, végig pénzügyi támogatást nyújtott bátyjának. Amíg élt, Vincent képeit kortársai nem vásárolták.
„Az újonnan felszínre került fejlemények nyomán filmünk vége még nem eldöntött” – fogalmazott Kiry Madallo Sesay producer. Mint elmondta, a stábból még senki sem olvasta az új életrajzi kötetet, és nem léptek kapcsolatba a szerzőkkel, akiknek állítását alaposan megvizsgálják majd. „Ha már összegyűjtöttük a tényeket, megvitatjuk őket a munkánkat segítő Van Gogh-szakértők nemzetközi csoportjával, majd döntést hozunk a film végéről” – tette hozzá.
Naifeh és Smith párosa 1991-ben Pulitzer-díjat kapott Jackson Pollock amerikai festő életéről szóló könyvéért. Legújabb munkájuk azonban vitát kavart a művészvilágban. Szerintük Van Gogh azért beszélt öngyilkosságról haldoklás közben, hogy megvédje a fiatalokat.
