Ferdinand Porsche, minden idők egyik leghíresebb autó-konstruktőre álma az volt, hogy strapabíró, de igénytelen és legfőképp olcsó népautót gyártson. A Volkswagen nevet kapta.
75 éve, 1938. május 26-án tették le a Volkswagen Művek alapkövét az alsó-szászországi Fallerslebenben.
1931-re fiával közösen a tervezőasztalon előkészítette a konstrukciót. Saját irodát alapított és nekilátott olyan támogatót keresni, akit érdekel a „népautó” tervezete. Elképzeléseivel a Zundapp, majd az NSU gyárat kereste meg, utóbbinál három, a későbbi „Bogár” alakjára hasonlító prototípus el is készült, de a gyár az utolsó pillanatban visszalépett a gyártástól.
A háború szülte autó
A tervet végül Adolf Hitler karolta fel: a Führer hatalomra jutása után kiváló minőségű autópálya-hálózatot építtetett ki, és – bár maga nem szeretett vezetni – olcsó, mindenki számára elérhető autót is akart Németországban. Ezután került sor Porsche és Hitler találkozójára, melynek során felvázolták a néputóval szemben támasztott alapvető követelményeket (két felnőtt és három gyermek szállítása legalább 100 kilométeres sebességgel, ezer márkás áron – az átlagfizetés havi 130 márka volt).
A korábbi terveken csak kisebb módosításokat kellett végrehajtani, így a szerződés 1934. júniusi 22-i aláírása után egy évvel már el is készült a prototípus, majd a Daimler-Benz üzemeiben elkészült a próbaszéria is. Hitler az autót Kdf (Kraft durch Freude – Örömben az Erő) autónak nevezte, a Harmadik Birodalom szabadidő mozgalma nyomán. A névadása nem volt sikeres, a kocsit inkább a Porsche által preferált Népautóként (volkswagen) emlegették.
1937. május 28-án megalapították a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkwagens mbH-t, a hosszú név hamarosan Volkswagenwerk GmbH-ra rövidült. 1938. május 26-án egy új autógyár, és egy új város alapjait is lerakták az Alsó-Szászországban levő Fallerslebenben (ma Wolfsburg). Az építkezés a második világháború kitörése után megtorpant, a haditermelésre való átállásig csak 210 kocsit gyártottak. A Porsche irodában ezután katonai járműveket terveztek, az első Porsche-emblémák a Tigris-tankokon jelentek meg. A háború végén a wolfsburgi gyárat is bombázták, de nem szenvedett súlyos károkat.
1945-ben az angol hadsereg vette át a romokban lévő gyár irányítását, s már abban az évben 1785, 1946-ban pedig tízezer népautó „Bogár” készült. E típusból 2003-ig több mint 21 milliót adtak el. 1948-ban a brit kormány visszaadta a gyárat teljes egészében a németeknek, akik a volt Opel elnökét, Heinrich Nordhoffot nevezték ki a gyár főnökének. 1960-ban a német kormány részvénytársasággá alakította a céget, részvényei megjelentek a német tőzsdén. 1985 júliusa óta ezeken az értékpapírokon Volkswagen AG-nek (Volkswagenwerk Aktien Gesellschaft) nevezik a társaságot. 1998-ban 3 sport- és luxusautó gyártót is felvásárolt, az olasz Lamborghinit, a francia Bugattit, és az angol Bentleyt.
2009-ben aztán nagy fordulat következett. A Porschét integrálták a wolfsburgi Volkswagen konszernbe, a Volkswagen AG fokozatosan olvasztotta be a sportautó gyártót, kifizetve a Porsche hatalmas, több milliárd eurós tartozásainak nagy részét. 2010-ben a Suzukival kívántak részesedési ügyletet bonyolítani, de az kudarcba fulladt, a japán autógyár bírósági úton kívánja visszaszerezni a Volkswagen tulajdonában lévő részvénypakettet.
2012-ben felvásárolták az olasz Ducati sportmotorkerékpár gyártót is. A konszernhez a VW márka mellett, az Audi, a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a MAN és Scania nehéztehergépjármű-gyártók, a VW Nutzfahrzeuge hasznongépjármű-gyártó, az olasz Ducati motorkerékpár-gyártó vállalat, valamint a Porsche tartozik, összesen tizenkettő. Az Audinak 1993-tól van Győrben motorgyára, a győri üzem teljes vertikumú gyárrá fejlesztéséhez mintegy 900 millió eurós beruházással kezdett neki 2012 nyarán a társaság.
A Volkswagen Csoport Európa legnagyobb autógyártója. 2012-ben a konszolidált nettó nyeresége 21,72 milliárd euróra nőtt az előző évi 15,41 milliárdról, 9,3 millió gépkocsit adott el, és ugyanabban az évben a Volkswagen up! modell lett az év autója.
