A negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A nagyböjt első napja hamvazószerda, amit a torkoscsütörtök követ, majd következik a péntek, ami már valóban a nagyböjt kezdete.
A böjt − a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon − már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténységben. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, 336-tól kezdve foglalt egy hetet − a nagyhetet − magába.
A negyvennapos − hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó − étkezési megtartóztatás a 4. századtól fokozatosan alakult ki, a 7. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta. Latin neve quadragesima, emlékezésként arra, hogy Jézus, mielőtt tanítani kezdett volna, negyven napig böjtölt a pusztában. A negyvenes szám többször előfordul a Bibliában, így a vízözön is negyven napig tartott és Mózes is negyven napig böjtölt, mielőtt átvette volna a Tízparancsolatot.
A katolikus egyház
mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon,
a 11. századig például késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
A II. vatikáni zsinat rendelkezése szerint 1966 óta csak hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti nap,
amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év felettiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.
A régi magyar népszokás szerint az eredeti napja a hamvazószerda előtti csütörtök (azaz majdnem egy héttel korábban), mivel húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket.
A torkos csütörtök, a karnevál, a farsangi főszezon első napja a keresztény világban. Majd az azt követő pénteken – mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek – visszavettek a tempóból és szombattól kezdve egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat.
Majd kedden este – nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak – már nem volt különösebb ünneplés.
