A fellelhető írásos emlékek alapján az első magyar, aki kávét ivott, Apafi Mihály erdélyi fejedelem volt.
Egy etióp pásztor kecskéi, egy véletlen tűz és egy különös illat – a kávé története éppoly kalandos, mint amennyire mára hétköznapivá vált. Az ital, amely ma már reggeli rituálénk nélkülözhetetlen része, hosszú utat járt be az Abesszin-fennsík vörös bogyóitól az európai kávéházakig és a modern presszógépekig.
A kávé illata mindennapjaink része, de ritkán gondolunk bele, milyen hosszú és összetett utat jár be, mire a csészénkbe kerül. Pedig a kávébab nem más, mint egy gyümölcs magja – és mielőtt őrölt formában gőzölögne előttünk, pörkölésen, válogatáson és számos gondos kéz munkáján megy keresztül.
Egy pásztor és a „varázsbogyó”
A kávé eredetéről szóló egyik legkedveltebb legenda szerint egy etióp kecskepásztor, Kaldi vette észre először, hogy nyája különös élénkséggel rohangál, miután piros bogyókat legelészett egy bokorról. Kíváncsiságból ő maga is megkóstolta a termést, és rövid időn belül érezte, hogy fáradtsága elmúlt. Történetét megosztotta egy közeli kolostor apátjával, aki először elutasította a különös gyümölcsöt, de amikor a tűzre vetett bogyók illata betöltötte a konyhát, ráébredt, hogy valami különlegesre bukkantak. Így született meg az első pörkölt kávé – és ezzel egy új fejezet az emberiség történetében.
A „muszlimok bora” és az arab világ kincse
A kávé kultúrája később az arab világban bontakozott ki igazán. A jemeni szúfi szerzetesek a hosszú virrasztások idején fogyasztották, hogy ébren maradjanak, és a „qahwa” nevet adták neki – ez eredetileg a „muszlimok borát” jelentette.
Innen terjedt el Mekka, Kairó és Damaszkusz városaiban, ahol a 15. századra már kávéházak szolgálták fel az élénkítő italt. Ezek a helyek nemcsak fogyasztásra, hanem társasági és szellemi életre is szolgáltak – a kávé mellett zene, költészet és viták színesítették az esték hangulatát.
Európa meghódítása – gyanakvástól rajongásig
A kávé az 1600-as évek közepén érkezett meg Európába. Velencét Oxford követte egy gy hasonló létesítménnyel. A kávét az európaiak eleinte gyanakvással fogadták, de hamar a művészek és írók kedvencévé vált.
A 16. században élt VIII. Kelemen pápa azt mondta, hogy „A kávét meg kellene keresztelni, mert igazi keresztény ital.”
.jpg)
A 18. században aztán globalizálódott, mivel a hollandok kávécserjéket vittek Jáva-szigetére, a franciák a Karib-térségbe,az angolok pedig Indiába. Ennek köszönhetően a kávé a gyarmati gazdaság egyik fő terméke lett, különösen Brazíliában, amely ma is a világ egyik legnagyobb kávétermelőjének számít.
Mentális üzemanyaggá csak a 20. században vált. Ekkortól kezdve képezi részét a reggeli rituáléknak és mára már a produktivitás szimbóluma. A koffein hatást gyakorol a dopaminra és adrenalinra ezért a kávé nemcsak élénkít, hanem hangulatjavító is.okan karakteres, semmihez sem hasonlító íze miatt szeretik.
Bármennyire is szeretjük, soha ne feledjük, a kávé kincs: „Ha körültekintően gondozzák, egy egészséges Arabica cserje 1-5 kg kávécseresznyét terem egy szerzonban. 1 kg kávébabhoz 5-6 kg kávégyümölcs szükséges.”
A kávé útja – a farmtól a csészéig
Egyre több kávézó tekint a kávéra nem pusztán italra való alapanyagként, hanem friss, szezonális termékként, amelyhez éppúgy szakértelem és odafigyelés szükséges, mint a borászathoz vagy a gasztronómia más ágaiban. Ezek a helyek nemcsak a különleges ízeket, hanem a kávé mögött rejlő emberi történeteket is megmutatják – a hegyoldalakban dolgozó termelők mindennapjait, a származási helyek egyedi mikroklímáját, a kézműves feldolgozás lépéseit.
A speciality kávékultúra terjedésével a fogyasztók is tudatosabbá váltak. Ma már egyre többen ismerik fel, hogy a kávé nem tömegtermék, hanem értékes, gondosan előállított élelmiszer. A termelők számára a csökkenő árak és az ingadozó piac komoly kihívást jelentenek, ezért mind nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható kávékereskedelem, amely a minőséget, a méltányos árat és az emberi kapcsolatokat helyezi középpontba.
Ahogyan a boroknál természetes, hogy a jó minőségért fizetünk, úgy a kávénál is egyre többen ismerik fel: az élmény, amit egy gondosan pörkölt, tiszta ízvilágú kávé ad, többet ér a pillanatnyi élvezetnél. Minden kortyban ott van a termőföld, a napsütés és az emberi munka íze – a kávé tehát nemcsak ital, hanem történet is, amely a világ különböző pontjait kapcsolja össze egyetlen csészében.
