Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A kávéról mindent – nem csak a kávé világnapján című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Gasztro

A kávéról mindent – nem csak a kávé világnapján

Szerző: / 2019. szeptember 29. vasárnap / Gasztro, Sztárkonyha   

Nem tudni biztosan, hogy honnan és mikor indult el a kávé előtt tisztelgő kezdeményezés, annyi bizonyos, hogy 1983-ban Japánban már ünnepelték.

Fekete kávé, eszpresszó csészében keksszel (Fotó: Pixabay)

A kávé világnapjának megtartása az egyik legnépszerűbb élvezeti cikket, a kávécserje (Coffea) terméséből készíthető sötét színű, élénkítő hatású italt hivatott népszerűsíteni.

Nem tudni biztosan, hogy honnan és mikor indult el a kávé előtt tisztelgő kezdeményezés, annyi bizonyos, hogy 1983-ban Japánban már ünnepelték. Innen terjedhetett át az Egyesült Államokba, ahol 2005-ben még Nemzeti Kávénapnak nevezték, 2009. október 3-án azonban a Southern Food and Beverage Museum New Orleans-ben meghirdette a kávé világnapját. Ma már a világ sok országában ünneplik, de ahol nem ünneplik, ott is sokan fogyasztják rendszeresen a koffeint tartalmazó, kesernyés ízű italt.

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Tény, hogy a kávécserje Etiópiában őshonos, a pörkölt, őrölt kávéból készített ital fogyasztását pedig – a fennmaradt dokumentum szerint – pedig Jemenben jegyezték fel először. A kávéivás szokását a szufi rendek virrasztásain részt vevő vallásgyakorlók terjeszthették el a 15. század második felében. A társasági kávéfogyasztás élvezetére a muzulmán országokban kávéházakat hoztak létre.

A kávézás szokása Európába a 17. században érkezett meg, az első európai kávéház, a La Bottega del Caffé 1624-ben nyílt meg Velencében. (Kevesen tudják, hogy az olasz kávé kultúrtörténetéhez egy kicsit a magyarok is hozzájárultak: a magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) fejlesztette ki a kávé vákuumos csomagolását, valamint a presszókávé-automata elődjét.)

Bár a kávé (Coffea) növénynemzetség sok fajt számlál, csak két faj terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). A kávéitalok ezernyi változata a termőhely adottságai, a kávébab minősége, a pörkölési módok, az elkészítési receptek (pl: kávé-víz arányának változtatása), főzési módok (kotyogó, kávégép, stb.) és adalékok számtalan kombinációjából születik meg.

Az ínyencek (és gazdagok) a nehéz, testes, krémes, enyhén karamell- és föld ízű Kopi Luwak kávékülönlegességre esküsznek. A világ legdrágább kávéja a cibetmacska ürülékéből készül. Az indonéz szigeteken őslakos cibetmacskaféle, a maláji pálmasodró a kávéfák tetején él, táplálékul a legérettebb, pirosló kávébabot fogyasztja. A kávészemek végighaladnak az állat bélrendszerén, közben fermentálódnak (hasonlóan a kávé úgynevezett nedves erjesztése során végbemenő enzimatikus emésztéshez), majd megjelennek az állat ürülékében. Ezt összegyűjtik, kinyerik belőle a kávét, megpörkölik, majd ízesítik. Kávéfogyasztóként még sokan nem kóstolták, de hallhattak róla a 2007-es Bakancslista című amerikai filmben, mint a milliárdos Edward Cole (Jack Nicholson) kedvenc kávéjáról.

A világ kávétermelése (2009-2017). Az összes exportáló ország teljes termelése, ezer zsák (1 zsák=60 kg) (Fotó: MTI)

A világ kávéfogyasztása (2012-2016) (Fotó: MTI)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek