A Bodrogi-családban, ha itt az ősz, a férfiak vérszemet kapnak és meg sem állnak az erdők mélyéig. „Egy kis vadságtól sosem álltunk távol” – meséli nevetve Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze. Ez ma már több évtizedes tradíció.
Bodrogi Gyula természetszeretete és vadászszenvedélye sokakat csábított magával az erdők rejtekébe. Végre itt a legizgalmasabb őszi-téli vadászszezon, és ma már a Bodrogi-család három generációjának képviselői együtt hódolhatnak a szenvedélyüknek, de nemcsak az erdőben, hanem a konyhában is.
Bodrogi Gyulát még a színészóriás Benkő Gyula (bácsi) vezette be a vadászat rejtelmeibe. Ő pedig sok újabb embert fertőzött meg az erdők és a vadak imádatával. Többek között Hofi Gézát is ő vitte először terepre, és persze a saját fiát, Ádámot is. 3 éves sem volt Bodrogi Ádám, amikor édesapja elvitte magával egy vadászatra. Ádám – aki még akkora sem volt, mint egy mezei nyúl – még csak ismerkedett az erdő titkaival, a csodás környezettel, a finom neszekkel és az ott élő állatokkal. Ma pedig már Ádám tanítja kisfiát, Bencét a vadak és erdei mannák ismeretére.
Ádám mára persze profi vadász lett, aki van, hogy maga ejti el a budai éttermében felszolgált friss és tökéletes minőségű vadakat. „A vadhús a legteljesebb mértékben bio alapanyag. Egy vadállat az erdőben táplálkozik, és az élete utolsó percéig boldog életet él. Nincs stressz, bezártság és antibiotikum, amiről annyit hallani mostanában a tenyésztett, vágóhídon elpusztított, tenyészállatok húsával kapcsolatosan” – meséli igazi szenvedéllyel és a vadak iránti tisztelettel Bodrogi Ádám.
Az erdő fantasztikus éléskamra: szinte egész évben ad vadat, gombát, gyógynövényeket és fűszereket, vagy éppen erdei gyümölcsöket. „Imádom, ahogy édesapám vadat süt vagy főz. Mindig is próbáltam ellesni néhány fogást tőle. A legjobb receptjei az éttermem étlapján is helyet kaptak, és büszke vagyok, amikor a törzsvendégek az édesapám vadételeit választják” – meséli Ádám. „Egyik kedvencem a roston megsütött szarvasmáj. Egy sikeres vadászat után néhány órán keresztül az szerepel étlapon, de olyan gyorsan elkapkodják az ínyencek, hogy sokszor még nekem sem marad belőle kóstoló”.
A Bodrogiak szerint a jó vadász ahhoz is ért, hogy kell ízletesen elkészíteni az elejtett vadakat, és természetesen arra is nagyon figyelnek, hogy betartsák a vadásznaptár előírásait. Ezért a család éttermében minden hónapban más-más vad kerül terítékre. A szeptember a vaddisznóké volt, míg az október már a szarvasoké. A családi vadreceptek között szerepel többek között a tárkonyos őzragu, a szarvaspástétom vagy egy izgalmas vaddisznó-oldalas is.
Bodrogi Ádám és Gyula ma már együtt járják az erdőt. Sőt, néha már a legfiatalabb Bodrogi, Ádám fia, Bence is velük tart. Bodrogi Gyula a fiát, és az unokáját is megtanította az erdő és a vadak tiszteletére. „A holdfény a vadász legjobb barátja. Van, hogy egész éjjel ülök a magaslesen, de nem lövök semmit. Csak gyönyörködöm a szabad és elegáns szarvasbikában, aki békésen legel a mezőn. Ezek csodálatos pillanatok, csak az érti meg, aki ott van, és átéli” – mesél szenvedélyéről Bodrogi Gyula.
Őz raguleves erdei gombákkal, kakukkfüves csörögével
Hozzávalók (4 személy részére): 40 dkg őz lapocka vagy letisztított apróhús, 1 közepes vargánya, 10 dkg mezei csiperke, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyem gyökér, 6 dkg zöldborsó, 1 db kisebb vöröshagyma, 1 kanál liszt, tárkony, őrölt bors, só, pirospaprika, 1 cs. petrezselyem zöld, 1 db citrom, 1 dl tejföl, 10 dkg sertészsír
A vad alaplé
A hús darabolása során leeső inakat és hártyákat nagyobb mennyiségű hideg vízzel feltesszük főni, főzzük 2-3 órát, majd átszűrjük.
A leves
A finomra vágott vöröshagymát a zsíron megfuttatjuk. Rátesszük az apró kockára vágott őz húst, sózzuk, a fűszerek egy részét hozzá adjuk, és lassú tűzön pároljuk. amikor majdnem megpuhult, belerakjuk a kockára vágott zöldségeket, a gombákat, rövid ideig együtt pároljuk, rászórjuk a lisztet, jól elkeverjük, majd a vad alaplével felengedjük. A fűszerek másik részével után ízesítjük és készre főzzük. Amikor kész, a tejfölt kevés forró levessel kikeverve (hő kiegyenlítés) a leveshez öntjük és egy fél citrom levével ízlés szerint pikánsabbá tehetjük, apróra vágott petrezselyem zöldjével megszórjuk citromkarikával tálaljuk.
A csörögefánk
Hozzávalók: 10 dkg liszt, 2 dkg vaj, 1 tojássárgája, 1 evőkanál tejföl, késhegynyi szódabikarbóna, csípet só és porcukor, 2-3 szál kakukkfű levele, étolaj a sütéshez
Elkészítés: A hozzávalókat egyszerűen összegyúrjuk, 15-20 percig pihentetjük. 4-5 mm vékonyra nyújtjuk és derelyevágóval rombusz alakot vágunk belőle, középen bevágva az egyik sarkát átbujtatjuk a közepén, majd forró olajban pirosra sütjük mindkét oldalát. A csörögéket a kész leveshez kínáljuk.
Szarvaspástétom, vörösborral beforralt mézes meggypürével
A pástétom
Hozzávalók (4 személy részére): 40 dkg szarvas színhús, 10 dkg füstölt szalonna, 1 db kisebb fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 dl száraz vörösbor, só, kakukkfű, rozmaring, tárkony, őrölt bors, őrölt szegfűszeg, 5 dkg friss áfonya
Elkészítés: A szalonnát kockára vágva kisütjük, majd a finomra vágott vöröshagymát megfuttatjuk rajta. Hozzá adjuk az 1X1 cm-es kockára vágott szarvas húst, a fűszereket és a vörösbort, majd fedő alatt puhára pároljuk. Forrón lepürésítjük, egy kis lyukú szűrőn átpasszírozzuk, még melegen hozzáadjuk a friss áfonyát, majd pástétomformába rakva kihűtjük. Célszerű szilikon formába tenni, mert azt szinte csak le kell húzni róla.
A meggypüré
Hozzávalók: 20 dkg magozott meggy, 1 dl száraz vörösbor, 10 dkg méz, csípet frissen őrölt bors
Elkészítés: A meggyet a borral és a mézzel visszaforraljuk, borssal fűszerezzük, majd lepürésítjük és nagyobb lyukú szűrőn átnyomjuk. Lehűtjük és tálaláskor a pástomhoz kínáljuk.
