A húsvéti ünnepkör első része a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó, 40 napos nagyböjt. Ennek megtartását már a XI. században törvénybe iktatta II. Orbán pápa. De böjtöt nem csak a katolikus vallásban tartanak.
Mit ehetünk a nagyböjt alatt?
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) arra kéri a katolikus híveket, hogy eleget téve Ferenc pápa felhívásának, nagyböjt első napján a békéért is imádkozzanak. Ferenc pápa felhívást intézett mindenkihez, hogy március 2-án, hamvazószerdán tartsanak böjti napot és imádkozzanak a békéért, kérve Szűz Mária, a „béke királynője” közbenjárását.
Hamvazószerda a nagyböjt kezdete, amit böjtfogó szerda vagy száraz szerda néven is emlegetnek. A nagyböjt, a húsvétra készülés alkalom a bűnbánatra, az imádság, a böjt és a rászorulók segítése pedig a bűnbánat legfontosabb kifejezései.
Az MKPK úgy fogalmazott: „amikor észrevesszük környezetünkben a magányos, beteg vagy anyagi szegénységben élő embertársainkat és adománnyal, munkával, jó szóval igyekszünk segítségükre lenni, gondoljunk arra, hogy közösségek, családok, sőt egész népek is rászorulhatnak gondoskodó szeretetünkre”. Hozzátették: a magyar nép körében is sokaknak van szüksége segítő gondoskodásra. „Nemcsak leszakadó közösségeink, hanem a magyarság egésze is számos terhet hordoz.”
A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
A böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.
Az Ószövetségben nincsenek a böjtre vonatkozó egységes előírások, viszont voltak külső jellemzői, mint a bűnbánó öltözék, hamu fejre szórása vagy épp a tartózkodás az ételtől, italtól. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell, hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia . tették hozzá.
Az Újszövetségben – Lukács evangéliuma szerint – Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. Az ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület.
A katolikus vallású híveknél szigorú a böjti nap, húst nem ehetnek, és egyszer lakhatnak jól, de még kétszer egy keveset étkezhetnek. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. Majd később egyházi szertartásként általánossá vált a hamvazkodás. A böjti fegyelem – elsősorban a nyugati egyházakban – idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett.
Hamvazószerda elmaradhatatlan étele a savanyú tojás és a heringes savanyú káposzta. Valaha a hangulatos kiskocsmákban a farsangi mulatozás után a forrongó gyomrukat sörrel csillapító törzsvendgen ingyen kapták a heringes savanyú káposztát. Elterjedt böjti étel a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek. A böjti napok jellegzetes böjtös ételei továbbá: tojásleves, rántott leves és a tésztaételek.
Mit ehetünk a zsidó böjt ideje alatt?
Tulajdonképpen bármit, ami nem húsos és nem tartalmaz bort, vagy szőlőlevet.
A zsidó év legszomorúbb időszaka a támuz hó 17-től áv hó 9-ig tartó három hét (héberül sloset hásávuot, jiddisül dráj vochen). A zsidó vallás böjtnapjai közül kiemelkedik a Jeruzsálem pusztulását idéző július kilencedike (ezen a napon rombolták le a Salamon király építette szentélyt), jiddisül tisá beáv. Ezen a böjtnapon (2022-ben augusztus 5-6.) egy sor tragikus történelmi eseményre is emlékezik a zsidóság.
Ezt félböjt előzi meg, az úgynevezett „tejes hét” (jiddisül náj ntég, azaz kilenc nap). Vagyis a hó elejétől tilos a zsíros, húsos ételek és a bor fogyasztása, a szombat kivételével. A tejesböjt kilenc napján kerül a zsidó étrendbe a tejfeles bableves, a loksn kugli, a túrós delkli és más hasonló ételek. További étkezési szabály a nájntéggel kapcsolatban, hogy ekkor nem fogyasztunk olyan ételt, amilyet még nem ettünk az adott évben, és ezért sehechejánu áldást kellene rá mondani.
Mit ehetünk az iszlám böjt ideje alatt?
A több mint egymilliárd muzulmán által követett iszlám szigorú böjtöt ír elő a zarándoklat hónapjában (amikor az egyébként háborúzó törzsek között is hallgatnak a fegyverek).
Ramadán, perzsa kiejtés alapján ramazán az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. Az iszlám naptár tizenkét hónapból álló holdéveket számlál. A kilencedik hónapban – a mi időszámításunk szerint 2022-ben ez április 1-je – veszi kezdetét a nagyböjt, a Ramadán.
A szaúm (a Ramadán havi böjt) az iszlám vallás öt alapelvének, pillérének egyike. Kezdetét egyes észak-afrikai iszlám országokban tüzérségi sortűz jelzi, mint ahogy minden nap ágyúlövés tudatja a néppel a böjt végét. A Ramadán igen szigorú: napkeltétől napnyugtáig, az esthajnalcsillag megjelenéséig a buzgó mohamedánok nem vesznek magukhoz sem ételt, sem italt, még dohányozniuk sem szabad. Az igaz hívő muszlim, aki ilyenkor napközben még a nyálát sem nyeli le, s nem veszi jó néven, ha a külföldi a szeme láttára ételt-italt fogyaszt. Éjszaka nyitva vannak a boltok, a piactér zsúfolásig megtelik, az emberek annyit esznek és isznak, amennyit tudnak, mert napkeltétől újrakezdődik a böjt. A Ramadán hónap végén, a tizedik hónap első napján ünnepséggel és hatalmas lakomával ér véget a böjt.
Egyetlen böjtös nap is több a semminél
A teljes böjt a legszigorúbb böjtkúra. Vízkúrának is nevezik, mivel ilyenkor csak vizet és teát ihatunk. A léböjt során meghatározott ideig lemondunk a szilárd ételekről, és csak frissen csavart gyümölcs- és zöldségleveket, ásványvizet, gyógyteát fogyasztunk. A kúra lehet egy- vagy kétnapos, illetve egy- vagy kéthetes is (utóbbi esetben a levek mellett könnyű, zöldséges ételeket is ajánlatos fogyasztani). Az egyhetes léböjt minden egészséges ember számára könnyen megvalósítható és hasznos.
A legjobban tisztító gyümölcsök: az alma, az ananász, a citrom, az eper, a grépfrút, a görögdinnye, a körte, a mangó, a narancs, az őszibarack, a sárgadinnye és a szőlő. A legjobban tisztító zöldségek: a cékla, a répa, a spenót, az uborka és a zeller. A frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevek segítenek kiüríteni a szervezetből a felhalmozódott méreganyagokat, ezért a léböjt után frissebbnek, erősebbnek érezzük magunkat, szebb lesz a bőrünk, csillogóbb a hajunk.
Ilyenkor a szervezetet legalább egy napra tehermentesítjük a táplálék-feldolgozás alól, kikerülnek a szervezetből a salakanyagok és mérgek. Ünnepek, lakomák, kiadós vacsorák vagy poháremelgetős, cigarettafüstös esték után különösen jót tesz a jótékony böjt, mert regenerálja szervezetünket.
