Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hogyan változtak étkezési szokásaink az elmúlt 27 évben? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Gasztro

Hogyan változtak étkezési szokásaink az elmúlt 27 évben?

Szerző: / 2017. április 30. vasárnap / Gasztro, Sztárkonyha   

Megterített asztal, reggeli (Fotó: pixabay.com) Sokat változtak étkezési szokásaink az elmúlt 27 évben, egyre kevesebben reggelizünk és meleg vacsorát is kevesebben eszünk.

A GfK 1989 óta folyamatosan vizsgálja a hazai étkezési szokások alakulását. Az adatok alapján megállapítható, hogy jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest

A változás egyik legnyilvánvalóbb mutatója, hogy nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel – a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Ezzel egyidejűleg egyre kevesebben reggelizünk és meleg vacsorát is kevesebben eszünk.

Noha a tudatos táplálkozásról még ma is sokan mondanak le szűkös anyagi lehetőségeik vagy az egymásnak ellentmondó információk miatt, az egészségesnek tartott élelmiszerek iránti kereslet folyamatosan nő. A GfK Étkezési szokások felméréséből az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége „normálisnak” nevezi étkezési szokásait, újra előtérbe került az otthoni főzés, és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.

A GfK 1989 óta kétévente összeállított tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. Az egészséges élelmiszerek iránti igény azonban határozottan megjelenik, főként az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában, ugyanakkor a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészséges élelmiszervásárlás elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon – olvasható a közleményben.

A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi).

Étkezési szokás 1989-2016 (Forrás: GfK)