Húsvét a kereszténység legrégibb ünnepe és – a karácsony mellett – a legjelentősebb is. Húsvétkor véget ér a nagyböjt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ismét lehet húst fogyasztani.
Ausztriában a húsvét a füstölt hús fogyasztásának ideje, csak karácsonykor fogyasztanak többet belőle. A tipikusan húsvéti hús a bő forró vízben főzött füstölt hús, például a sonka.
A füstölt hús elválaszthatatlanul összefügg osztrák húsvéti népszokásokkal. Főleg vidéken szokás a hús szentelés, amikor a templomokban és kápolnákban a papok megszentelik a kosarakban elébük tett húsokat. Egyedül Stájerországban évente mintegy 250 ezer hívő vesz részt hús szentelésen, amikor a hús mellett kenyeret, kemény tojást és bort is megszentelnek a papok.
Ausztriában húsvétkor is ritkaság számba megy a bárányhús. Az osztrákok fejenként szűk egy kiló bárányhúst fogyasztottak, jóllehet erősen szimbolikus jellege miatt az „igazi” húsvéti étel lehetne. A húsvéti bárány a zsidó pészah ünnepével került a húsvéti ételek közé. Az állat egyszerre jelképe a termékenységnek, a tisztaságnak és a békés életvitelnek. A keresztény egyházba mint Isten Báránya vonult be, és a győzelmet jelképező zászlóval ábrázolják.
A korai kereszténység idején a nyúl meglehetősen kétes hírnévnek örvendett. Termékenysége miatt az érzékiség jelképének tekintették és Szent Zakariás pápa (741-752) 751-ben betiltotta a nyúlhús fogyasztását, mivel ez az „ördögi sült” állítólag veszélyt jelentett a keresztények tisztaságára. A fürge állat azonban nem hagyta kirekeszteni magát és napjainkra ő lett a húsvéti tojások egyedüli szállítója.
